Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A régió várható gazdasági felértékelődésével magyarázzák szakértők, hogy Debrecenben már négy ipari park üzemel. Ebből egy egyetemi tulajdonban van, kettőt magánvállalkozások működtetnek, a Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park pedig a helyi önkormányzaté. Ez utóbbi 1997-ben nyerte el az ipari park címet, a 40 hektáros terület közművesítése 1999-ben kezdődött meg és tavaly vált fogadóképessé a létesítmény - tudtuk meg Percze Istvántól, a park ügyvezetőjétől. A még rendelkezésre álló szabad terület 19 hektár. A park egyaránt nyitva áll a multinacionális cégek beruházásai, illetve a kis- és középvállalkozások előtt, s szinte minden iparágból várják a betelepülőket, a híradástechnikától a biotechnológiáig. Mára a Lasselsberger Hungária Kft. felépített egy korszerű betongyárat, mintegy 1,5 hektáros területen, a National Instruments, a világ egyik vezető informatikai cége pedig 10 hektáros területen kezdett beruházásba. Még az idén megkezdődik az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó DBH Holland Kft. beruházásainak előkészítése is. Az ipari park vezetése a bérlés helyett inkább a földterület vásárlását kívánja ösztönözni, a telkek ára négyzetméterenként 1000-5000 forint között van. A parkban a város közüzemi cégei biztosítják a széles körű szolgáltatásokat. A betelepülő cégek beruházásszervezését, koordinálását az Ipari Park Kft. végzi.
Tavaly nyerte el az ipari park címet a Nyugati Ipari Park, mely 30 hektáros területen helyezkedik el, beépítettsége jelenleg mintegy 50 százalékos. A park barna mezős beruházásként a volt házgyárban alakult ki; a telepnek két iparvasúti csatlakozása van, belső vágányhálózata 4-6 irányvonat fogadását biztosítja. A területen 25 cég működik, köztük például a FAÜ Rt. és a Chio-Wolf Magyarország Kft. regionális raktárbázisa.
Debrecen déli iparnegyedében terül el a Trans-Sped Logisztikai Szolgáltató Ipari Park, egy 20 hektáros, közművesített, de nagyrészt még beépítetlen szabad területen. A park tulajdonosa az 1990-ben alakult Trans-Sped Kft., amely Kelet-Magyarország egyik legnagyobb és legkorszerűbb logisztikai bázisát alakította itt ki. A közvám- és bérraktározásra 18 ezer négyzetméter hely áll rendelkezésre. A területen éjszaka őrzött kamionparkoló, vámügynökség és bankfiók várja az ügyfeleket. A város negyedik, jelenleg kiépítés alatt álló ipari parkja az Agrár Innovációs Ipari Park, amely a Debreceni Egyetem közreműködésével valósul meg. A kijelölt terület 25 hektár (150 hektárra bővíthető), amely szervesen összekapcsolható az intézmény területével. A felsőoktatás és az üzleti szféra együttműködése révén olyan komplexumot kívánnak kiépíteni, ahol bemutatható az oktatási, kutatási, szaktanácsadási tevékenység gyakorlati oldala. A piaci érdeklődés eredményeként a MultiCon Ingatlanfejlesztési Kft. Debrecen déli részén egy új iparterület kialakításán munkálkodik. A 260 hektáros terület még nem kapta meg az ipari park címet, ám a tulajdonosok már várják a betelepülni szándékozókat.
A befektetőknek minden bizonnyal különös vonzerőt jelent majd a helyi önkormányzat tulajdonában lévő debreceni repülőtér, amely személy- és teherforgalmat is képes lebonyolítani, emellett logisztikai bázisként funkcionál. Jelenleg előkészítés alatt áll a műszaki fejlesztést megalapozó megvalósíthatósági tanulmány, amely a bajor tartományi kormány támogatásával készül. Eszerint fejlesztenék az utasforgalmi létesítményeket, a forgalombiztonságot, illetve az iparterületet és a repülőtér üzemi területén kívül eső 80 hektáros ipari intézményi területet is. A tervek szerint mintegy 34 ezer négyzetméternyi helyet szánnának szállodák építésére, míg a szabadidő- és sportközpont 123,5 ezer négyzetmétert foglalna el. Az iparterület legfontosabb előkészítő munkája a környezetvédelmi kármentesítés. Erre a repülőtér tulajdonjogának megszerzése óta mintegy 50 millió forintot fordított az önkormányzat, de a teljes kármentesítés további 250 millió forintot igényel. A repülőtér kezelője és működtetője az Airport Kft., amely a debreceni önkormányzat 100 százalékos tulajdonában van.
Debrecen nemcsak az ipart, hanem a minőségi turizmust is fejleszteni kívánja, mindenekelőtt a kongresszusi és az üzleti turizmus infrastrukturális hátterének megteremtésével. Ebbe a programba illeszkedik a debreceni kongresszusi központ megépítése, amely a település tudományos, kulturális és civil rendezvényei helyszínéül szolgálna. A tervezett teljes beruházási költség 7 milliárd forint, melyből 3,2 milliárd jut a kongresszusi központ épületére, 3,8 milliárd pedig szálloda- és irodaház-építésre. A beruházás finanszírozását illetően megtudtuk: a helyi önkormányzat pályázatot nyújtott be a Gazdasági Minisztériumhoz, aminek eredményeként Debrecen 933 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap a turisztikai célelőirányzatból a kongresszusi központ építéséhez, ezenfelül az önkormányzat adja az 500 millió forint értékű telket. A beruházás fennmaradó részét tőkebefektetők finanszírozzák. A komplexumot vállalkozói alapon működtetik majd.
A város fejleszteni kívánja a debreceni gyógyfürdőt is, amely a Nagyerdő szívében, 8 hektáros területen helyezkedik el. Itt található a termálfürdő, a strandfürdő, a fedett uszoda, a szauna és a csónakázótó. A projekt megvalósításához, amelynek tervezett költsége közel 2 milliárd forint, a Gyógyfürdő Kft. pályázatot nyújtott be a Gazdasági Minisztériumhoz. A strandon felépülne például egy mediterrán jellegű élményfürdő, az 1826-ban létesült kádasfürdő helyén pedig egészségcentrumot alakítanának ki.
Debrecenben az ingatlanpiacon a legnagyobb kereslet a panellakások és az új társasházak iránt van. A panelek ára 90-100 ezer forint között van négyzetméterenként, míg az új építésű lakások ára 130-180 ezer forint/négyzetméter körül alakul. A városban rohamosan csökken az építési telkek száma, áruk ezért folyamatosan emelkedik.
Hofmeister Zoltán
