Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A közel egy évezredes múltú, 9 ezres lélekszámú település a Budapesttől legtávolabb eső, keleti határszélen fekvő város. Fehérgyarmatnak jelentős szabad munkaerőforrása van, mivel a településen csaknem 10 százalékos, míg a térségben 15 százalék fölötti a munkanélküliség. A túlnyomórészt önkormányzati tulajdonú Fehérgyarmati Ipari Park 1998-ban jött létre. A 61,48 hektáron fekvő parkba eddig még nem települt be vállalkozó. A teljes területből azonban csupán 13,17 hektár használható ipari célokra, ugyanis a fennmaradó részen egy füves repülőtér és egy 210 négyzetméter alapterületű irányító és fogadó épület található. A repülőtér, amely már most is alkalmas kis- és közepes gépek nappali fogadására, az ipari park logisztikai funkcióinak egy részét hivatott ellátni. A Fehérgyarmati Ipari Park minden olyan vállalkozás letelepedését szorgalmazza, amely a környezetvédelmi feltételeknek megfelel – mondta lapunknak Fábián István, a helyi önkormányzat főtanácsosa. A park kialakításának célja a gazdaságfejlesztés, a munkahelyteremtés és a hazai, valamint a külföldi befektetők idevonzása, letelepítése. A parkban az elektromos hálózat 600 kWh teljesítményig kiépített, ikertranszformátor építésével bármikor bővíthető. A villamos energia és a közvilágítás a terület 700 méteres szakaszán kiépített, ugyanilyen hosszúságban a szilárd burkolatú út előreláthatólag október végéig elkészül. A parkban kiépített a gáz-, a szennyvíz- és az ivóvízvezeték is, melyekre bármikor rácsatlakozhatnak. A város önkormányzata a gazdasági élet fellendítését szolgáló támogatásokkal kívánja segíteni a betelepülni kívánó vállalkozásokat. A városban induló beruházó például az üzembe helyezést követő egy évig, az ipari parkban beruházó pedig két évig mentesül az iparűzési adó megfizetése alól. A város közepén észak-déli irányban végigfutó főutcán a XIX. század végi és XX. század eleji polgárházak, modern társasházak és középületek, valamint a központtól távolabb lévő családi házak és a lakótelep együttese kisvárosi hangulatot áraszt. A település a szatmári táj, a körzetben lévő 48 község központja, ezért közlekedési, kommunális, egészségügyi és oktatási intézményhálózata ennek ellátására épült ki. Az egészségügyi alapellátást a mentőállomás, a gyógyszertárak, a szakrendelők és a kórház biztosítja. Az ipari és kereskedelmi szakiskola, a közgazdasági szakközépiskola és a gimnázium a fiatalok képzését szolgálja. A 320 ágyas kollégium a vidéki fiataloknak ad szállást. A város kulturális életét szervezi és a lakosság igényeit elégíti ki a helyi kultúrház, mozi, könyvtár, tájvédelmi és néprajzi múzeum és a városi televízió. A kereskedelem meghatározóan a helyi szövetkezeti és magánkereskedelmi boltokat működtetők kezében van. Állandó vendégfogadásra Fehérgyarmaton a 10 szobás Szamos étterem-szálloda és a 60 ágyas Inter Üzletház ad lehetőséget. A nyári szezonban a 320 férőhelyes kollégium és a 60 ágy rendelkezésre bocsátásával a Bárdos Lajos Általános és Művészeti Iskola is bekapcsolódik a vendégfogadásba, szállás és étkezés nyújtásával. A közeli Tisza-parton a város faházakból álló 100 ágyas ifjúsági motele található. A vidék néprajzi érdekességei, templomai, irodalmi és történelmi emlékhelye felejthetetlen élményt nyújt az idelátogatóknak. A szórakozásról gondoskodó létesítmények sorában kiemelkedő helyre sorolható a sportcsarnok, a sporttelep, valamint a gyógyvizes strand és a 25 méteres medencéjű uszoda. A település a megyei gyermekkórus-találkozó és gyermekszínjátszó-fesztivál színhelye hosszú évek óta. A sportban a város labdarúgócsapata, az országos bajnokságban szereplő tenisz- és kézilabdacsapat, valamint a testnevelés tagozatos iskola gyermek-kézilabdacsapatai érdemelnek említést. A város lakosságának zöme az iparban és szolgáltatásban, kisebb része a mezőgazdaságban dolgozik.
Hofmeister Zoltán
