A tavalyi liberalizációt követően idén januárban Egerben vették meg az első praxisjogot Magyarországon. Pázmándi József házi- és szakorvos azért döntött a praxisjog megvásárlása mellett, mert így a továbbiakban saját maga rendelkezik egy információs állomány fölött, amelybe beletartozik a körzet pácienseinek betegségével kapcsolatos minden adata, továbbá kizárólagos jogot szerzett a kezelésre. Pázmándi szavai szerint a praxisjog valójában egy eszmei érték, amely eladható és örökölhető. A vételi árat általában az éves bevétel nagysága képezi, amely falvakban öt-, városokban tízmillió forint, míg Budapesten ennél is magasabb lehet. A szakorvos úgy véli: számára hasznos volt, hogy saját korábbi kollégájától vehette át a pácienseket, hiszen így a legtöbbjüket már személyesen ismeri. Ez pedig elmondása szerint nagy előny, hiszen ezáltal kisebb az esélye, hogy a váltás után többen más orvost válasszanak maguknak. Mindez a kártyapénzre van hatással, amit az orvosok a betegek korának és létszámának függvényében kapnak az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP). Pázmándi arra a kérdésünkre, hogy a kártyapénz mekkora összeget tehet ki, annyit mondott: egy kártyapont jelenleg 114-115 forint körül van, a páciensek pedig koruktól függően 1-2,5 pontot „érnek”. Így ha egy 1500 fős betegkört veszünk alapul 2 kártyapont értékkel számolva, akkor 460 ezer forintos kártyapénzzel számolhat egy orvos havonta. Pázmánditól azt is megtudtuk: a praxisjog egy adott területre szól, amelyet a Magyar Orvosi Kamara jelöl meg, ugyanakkor a működésre az ÁNTSZ ad engedélyt. Az engedély egészen addig adható ki, amíg a szakmai alkalmasság fennáll. A háziorvosnak jelenleg a helyi önkormányzat biztosítja a rendelőt, Pázmándinak a fenntartási és állagmegóvási költséget kell fizetnie. A jövőben azonban a rendelő megvásárlása is szerepel a szakorvos tervei között, amire állítólag később lehetőség lesz.
H. Z.
