Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az erdei környezetben, jelenleg 42 hektáron elhelyezkedő Bakony ipari park a közeljövőben 10-20 hektárnyi zöldmezős területtel bővül - mondta lapunknak Dióssy László, Veszprém polgármestere. Az ipari park legnagyobb vállalata jelenleg a Bakony Autóalkatrészgyártó Rt., a terület összesen nyolc vállalkozásnak ad otthont. (Az ipari parki fejlesztésekről cikkeink a 7. oldalon.) A polgármestertől megtudtuk: a városban létesített termelő beruházás, illetve munkahelyteremtés esetén a városi önkormányzat kedvezményt biztosít a helyi iparűzési adóból. A kedvezmény mértéke az adó 50 százaléka. További öt évig adókedvezmény adható, ha a beruházás összege eléri az 500 millió forintot vagy legalább 100 új munkahelyet létesít. A vállalkozót hároméves teljes adómentesség illeti meg, ha a beruházás értéke meghaladja az 1 milliárd forintot. A település és kistérségének legnagyobb vállalatai közé tartozik többek között a Videoton Holding Rt., a Bakony Autóalkatrész Rt., a Veszprémtej Rt., a Bramac Kft., és a Balaton Bútorgyár Rt.. A településen a munkanélküliségi ráta 6,5 százalék. A munkanélküliek száma 1662, ezen belül 955 a szakmunkás, 621 a szakképzetlen, 86 pedig diplomás. A városban az iparban foglalkoztatottak aránya eléri 30,2 százalékot, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya csupán 3,9 százalék, míg a szolgáltatásban dolgozók aránya 65,9 százalék.
Veszprémben a helyi adók közül az iparűzési adóból származott a legnagyobb bevétel. Ez tavaly elérte az 1,4 milliárd forintot. A helyi adókból 2000-ben összesen 1,9 milliárdos bevétel származott. A városban 1999 végén 6856 vállalkozás működött, ezer lakosra átlagosan 111 jutott. A vállalkozások 61 százaléka egyéni, 39 százaléka társas volt. A távközlési infrastruktúra a kilencvenes években ugrásszerűen bővült, hiszen az évtized vége felé ezer lakosra 386 telefonvonal jutott.
Veszprémben 1999 végén 23 178 lakást tartottak nyilván, 4,8 százalékkal többet, mint 1990-ben. Mazák György alpolgármester szerint Veszprém Magyarország egyik legdrágább városa. A lakások négyzetméterenkénti ára 160-200 ezer forint között mozog. A település a magánerős építkezéseket támogatja, így az önkormányzat néhány év alatt 1500 építési telket hozott létre, ahol már megkezdődtek a munkálatok.
A dinamikusan fejlődő megyeszékhelyen több felsőfokú oktatási intézmény működik, amelyeken vegyipari, műszaki, informatikai, államigazgatási, gazdasági mérnöki képzés folyik. Korabeli feljegyzések szerint Veszprémben volt az ország első főiskolája, ahol a XII. században a „hét szabad művészet” mellett jogot is oktattak. A Veszprémi Egyetemnek 10-12 éve alig 600 hallgatója volt, tavaly pedig már több mint 5000 diák tanult az intézményben. A település egyik legszebb épületében működik a Veszprémi Petőfi Színház. A megyeszékhely múzeumait közel 150 ezren látogatják egy évben.
Az egészségügyi ellátás hatásköre túlnyúlik a város területén, mivel a szakrendelő-intézeti hálózat is a megyeszékhelyre koncentrálódik. Veszprémben összesen 343 orvos dolgozik. Az egészségügy megyei intézményei közül a legjelentősebb a Cholnoky Ferenc nevét viselő megyei kórház, amelynek az évtized közepén befejeződött bővítő beruházása után 15 osztályon 774 ágyon 192 orvos látja el a betegeket. A városban jelenleg is több rekonstrukciós munka folyik. Várhatóan októberre készül el teljesen az Óváros tér. A szűkös időkeret miatt két győri céget is bevontak a kivitelezésbe. Az 1200 négyzetméternyi járda és 700 négyzetméternyi járműforgalomra tervezett burkolat lerakása mellett cserjék, örökzöldek kerülnek a növényszigetekbe, ezenfelül kandelábereket cserélnek és padokat helyeznek el a téren. Veszprémben több civil szervezet is ténykedik, amelyek között megtalálható a Balaton környéki vendéglátás és idegenforgalom színvonalának emeléséért ügyködő alapítvány is. Egy néhány évvel ezelőtti felmérés szerint a veszprémiek alapvetően elégedettek városuk állapotával, helyzetével. Csak minden ötödik veszprémi gondolkozott már valaha azon, hogy elköltözzön a városból. Az eddig vizsgált magyar városok közül csak Sopronban, Hévízen és Székesfehérvárott kisebb az elvándorlási szándék. Az elemzés szerint a veszprémiek legnagyobb problémája a munkalehetőségek hiánya, noha a munkanélküliség a városban jelentősen kisebb, mint az országos átlag.
Hofmeister Zoltán
