A Békés megyében, a Hármas-Körös bal partján fekvő Szarvas legfontosabb közlekedési útvonala a 44-es főút, mely a várost a Duna-Tisza közéhez köti. Jelenlegi területe 16 ezer 157 hektár, ebből belterület 1086 hektár, külterület 14 ezer 159 hektár, zártkert 910 hektár. Babák Mihály polgármester szerint Szarvas földrajzi adottságai meghatározzák a gazdaság szerkezetét, ebből adódóan alapvetően agrárjellegű gazdaságról beszélhetünk. A korábbi évtizedekben nehézipari létesítményt nem építettek a városban, inkább könnyű- és élelmiszer-ipari üzemek alakultak. A legnagyobb vetésterülettel a kenyérgabona, elsősorban az őszi búza rendelkezik, a termőföldek 30 százalékát foglalja el. Ma már a vetésterület egyre nagyobb részén intenzív vetőmagtermelés folyik. Az állattenyésztés új ágazata az iparszerű pulykanevelés. A településen fóliasátrakban és csarnokokban rövid tenyésztési idejű, nagy testű pulykákat nevelnek. A munkákat a keltetéstől az átvételig a Gallicoop Rt. pulykafeldolgozója irányítja, szervezi, amely hetente jelentős mennyiségű, kiváló minőségű pulykahúst szállít exportra és a hazai piacra. A polgármester úgy véli, hogy a város ipara az ezredfordulóra jelentős változáson ment keresztül, megjelent például az első multinacionális cég, a Pioneer Hi-Bred Vetőmag-feldolgozó Rt. Az új befektető mellett megmaradt a régi vállalatok, szövetkezetek egy része, például a szarvasi Szirén Ruházati Szövetkezet.
A 18,5 ezer helyi lakos középfokú képzéséről a Vajda Péter Gimnázium és Szakközépiskola, valamint a Székely Mihály Szakközépiskola és Szakképző Intézet gondoskodik. A településen működik a Tessedik Sámuel Főiskola két kara is. Szarvas városa tavaly a helyi adókból csaknem 346 millió forint bevételhez jutott. Ebből a legnagyobb mértéket a gépjárműadóból származó bevétel jelentette. A város vezetése idén 355,5 millió forint helyi adó beszedését irányozta elő. A szarvasi képviselő-testület tavaly két belterületi ingatlanon megépítendő szociális bérlakás építésére nyújtott be pályázatot. A Vágóhíd utcai 20 bérlakás létrehozásának teljes költsége 100, a Szentesi útiaké azonban csak 84 millió forint. A város az előbbire 70, míg utóbbira 58,8 millió forint támogatást kapott a központi költségvetésből. Szarvas belterületén építési telket 4-5 ezer forintos, panellakást 60-65 ezer forintos, míg családi házat 60-90 ezer forintos négyzetméteráron lehet venni. A termőföldek forgalmi értékét jelentősen befolyásolja a terület öntözési lehetősége és a szilárd burkolatú úttól való távolsága. Például belterülethez közeli, 20-25 hektáronkénti aranykorona átlagértékű föld esetén aranykoronánként 8 ezer forinttal számolhatnak a leendő vevők. Babák a város civil szervezeteiről szólva elmondta: ezek száma folyamatosan nő, legtöbbjük a sport, az oktatás és a kultúra területén tevékenykedik. Az ipari parkról szólva a település első embere elmondta, hogy a tervezett inkubátorház az informatikai, könyvviteli és pénzügyi szolgáltatásban, továbbá az innovatív kezdő kisvállalkozásoknak nyújt majd segítséget. Babák hozzátette: a zöldmezős beruházások megvalósításában csúcstechnológiát telepítő cégek befektetéseit várja a város.
H. Z.
Hofmeister Zoltán