Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Szinte valamennyi gazdasági elemző egyetért abban, hogy Pécs iparszerkezetét az elmúlt tíz év során azért nem sikerült gyökeresen megújítani, mert a térség infrastruktúrája, ezen belül közlekedése az országos átlagnál is elmaradottabb. Alapvetően változtathatná meg a baranyai megyeszékhely gazdasági lehetőségeit a 6-os főközlekedési út korszerűsítése, valamint egy, a Dunántúlt keresztben átszelő, az M7-es autópályához kapcsolódó gyorsforgalmi út megépítése, egyelőre azonban mindkét nagyberuházásra várni kell. Több esélye van a Pécs közelében lévő pogányi repülőtér fejlesztésének, ami ugyancsak sokat lendíthetne a Dunántúl legnagyobb városának infrastruktúráján. Legutóbb arról érkezett hír, hogy a német Lufthansa légitársaság a harkányi gyógyfürdő fejlesztésével együtt vállalná a repülőtér kiépítését és modernizálását.
Az elmaradott infrastruktúra mellett nehezítette a baranyai megyeszékhely helyzetét, hogy a térség bányáit - amelyek hosszú évtizedeken át nyújtottak megélhetést a lakosság jelentős részének - a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején bezárták, s bár részsikerek kétségkívül vannak, a mai napig nem sikerült teljes mértékben hasznosítani a területeket, az egykori bányászokat pedig új munkahelyhez juttatni. Még ma is meghatározó cégnek számít az évszázados múltú, a város jelképének számító Zsolnay Rt., ugyancsak a hagyományos iparágakat képviseli a Pécsi Bőrgyár, a kesztyűgyár vagy a külföldi többségi tulajdonban lévő Délhús Rt., a Pécsi Sörfőzde Rt. vagy a BAT Pécsi Dohánygyára, de ebbe a körbe tartozik a közelmúltban névváltozáson átesett - jelenleg már Pannon-Powerként működő - Pécsi Erőmű Rt. is. Foglalkoztatási szempontból jelentős, hogy Pécsett van a regionális áramszolgáltató, a Dédász Rt., illetve az ugyancsak több megyében tevékenykedő Ddgáz Rt. központja.
A struktúraváltást elsősorban az ipari parkba települt két finn cég, az Elcoteq és az Ensto képviseli. A 100 hektárosra bővíthető ipari parkban eddig már több mint 20 milliárd forint értékű beruházás valósult meg. A korábban felépült, de egy ideig nem működő katétergyárat a német Koller GmbH vásárolta meg, és ide települ egy hűtőkamion-felépítményeket gyártó üzem is. Az ipari parkba települőknek három évig nem kell az egyébként 1,6 százalékos iparűzési adót megfizetniük, ha pedig exportra termelnek, akkor a következő két évben csak az adó felét kell leróniuk.
Toller László polgármester szerint a város vezetése elsősorban az ipar struktúráján szeretne változtatni, hiszen jelenleg elsősorban alacsony bérű munkaerőre tartanak igényt a vállalatok, miközben Pécs az ország egyik egyetemi központja, ahonnan évente sok száz magasan kvalifikált szakember kerül ki. Döntően a strukturális problémákkal magyarázható az is, hogy a városból az országos átlagnál nagyobb mértékben vándorolnak el, főként jól képzett szakemberek. Ezt a folyamatot mindenképp meg akarja állítani a városvezetés.
A kereskedelmi hálózat ugyanakkor rohamléptekkel bővül: szinte valamennyi multinacionális áruházlánc építkezett már Pécsett. Jelen van a Tesco, a Plaza, az Interspar, a Metro, a Baumax-x, s telket vett már a Cora is, amellyel együtt megjelenne a BricoStore. A legnagyobb mértékű, s talán leglátványosabb kereskedelemfejlesztést, amely a belváros rekonstrukciójához is kapcsolódik, a hamburgi székhelyű, az Otto-csoporthoz tartozó ECE Projektmanagement GmbH tulajdonában lévő ECE Projektmanagement Budapest Kft. valósítja meg, amely a belvárosi tömbrehabilitáció keretében 150 millió márkás költséggel, mintegy 80-100 üzletet magában foglaló bevásárlóközpontot és szolgáltatóházat épít. A 20 ezer négyzetméter alapterületű létesítmény, amelyhez 850 parkoló is csatlakozik, várhatóan 2003-ra készül el. A baranyai megyeszékhely egyik legnagyobb alapterületű, a belvároshoz parkokkal kapcsolódó épületkomplexuma azon a Czinderi utca által határolt területen valósul meg, amelyen egykor főként ipari létesítmények voltak. Nagyban fellendítheti a turizmust, hogy a közelmúltban sikerült megállapodni a főtéri patinás Nádor Szálló felújításáról, azon belül egy nagy befogadóképességű konferenciaterem kialakításáról. A Nádor tulajdonosa, a Danubius a Széchenyi terv keretén belül is támogatást kapott a beruházáshoz.
Az önkormányzat városfejlesztési elképzelései közül továbbra is kiemelt szerepet szánnak a megtartóképességet segítő lakásépítésnek, ezen belül a bérlakás-építési program folytatásának. Ez a program már 1999-ben elkezdődött, mintegy harminc lakás építésével, 93 eladott, egykor helyhatósági tulajdonban lévő otthont pedig visszavásároltak. 2000-ben 32 millió, az idén pedig 184 millió forintos központi támogatással az Aidinger utcában nyolcvan önkormányzati bérlakás épül. Ebből hatvan lakást kifejezetten fiatal házasoknak alakítanak ki, húsz otthont pedig szociális jelleggel, gyermeküket egyedül nevelők számára hoznak létre. A várhatóan ez év őszére elkészülő épületben kizárólag garzonlakások lesznek, átlagosan 32-36 négyzetméteren. A helyhatóság döntése értelmében egyébként jövőre és 2003-ban összesen 120 bérlakás épül három ütemben. A baranyai megyeszékhelyen jelenleg több mint 3300 olyan lakásigénylő családot tartanak nyilván, amelyek számára szinte az egyetlen megoldás az önkormányzati bérlakás lehet.
Tolnai Márta, a polgármesteri hivatal közgazdasági főosztályának vezetője a NAPI Gazdaságnak elmondta: tavaly 17,6 milliárd, az idén 19,4 milliárd forintból gazdálkodik a város. Míg 2000-ben iparűzési adóból 2,7 milliárd forint folyt be a város kasszájába, az idén már 2,971 milliárd forintra számítanak. Pécsett is gondot jelent, hogy a központi források reálértéken csökkennek, ráadásul az átengedett személyi jövedelemadóból is kisebb bevétele van a városnak, mint korábban. Ennek következtében a közalkalmazottak béremelését például szinte kizárólag csak saját forrásból lehet finanszírozni, ami csökkenti a város fejlesztési lehetőségeit. Ennek ellenére nemcsak a bérlakás-építési program, hanem a történelmi belváros rekonstrukciója is folytatódik, igaz, jórészt vállalkozói tőke bevonásával. A belvárosi úthálózat korszerűsítésére viszont a helyhatóság a tavalyi 260 millió után az idén várhatóan mintegy 100-120 millió forintot költ. A város alap-infrastruktúrája összességében jó, de az úthálózat korszerűsítésére és a mecseki térség csatornázási problémáinak megoldására jelentős összegeket kell költeni. A mecseki területek csatornarendszerét mielőbb szeretné kiépíteni a város, a 8 milliárd forintra rúgó kiadások fedezéséhez központi, illetve EU-támogatásokra is számítanak.
Körtési Zsolt
