Törökbálint népszerűségét egyrészt rendkívül előnyös fekvésének (három autópálya fut itt össze), másrészt a kilencvenes években elért látványos fejlődésének köszönheti. Az önkormányzat az elmúlt évtizedben mindent elkövetett, hogy vonzóvá tegye a települést: a vállalkozókat, kis- és nagybefektetőket adókedvezményekkel, az építkező családokat viszonylag olcsó építési telkekkel, illetve jelentős infrastrukturális fejlesztésekkel próbálta idecsalogatni. A kilencvenes évek elején-közepén több alkalommal is sor került önkormányzati területek felparcellázására, amely iránt óriási volt az érdeklődés.
Napjainkra a parcellázások az üres belterületek csökkenésével elmaradtak, és a magántulajdonú építési területek száma is alaposan megfogyatkozott. Bár a telkek ára valamelyest alacsonyabb itt, mint a szomszédos Budaörsön, ha akad olykor-olykor egy kisebb, nem a legjobb adottságokkal rendelkező parcella, tulajdonosa általában jócskán felsrófolja az árát. Haraniné Petrus Margit ingatlanforgalmazó szerint azonban az utóbbi két évben - különösen az ófaluban - többnyire csak idősek által lakott, kisházas telkek szerepelnek a kínálati palettán, melyekhez legtöbbször 150-200 négyszögöles vagy annál kisebb udvar, kert tartozik. Ezek ára kis méretük, alacsonyabb százalékú beépíthetőségük ellenére eléri a 11-15 millió forintot, és bár nagy a kereslet a beépíthető területek iránt, a magasra tartott ár és a majdani, nem elhanyagolható bontási költségek alapos megfontolásra késztetik a vásárlót.
A település külterületein, mint például a barackosban vagy a Pistály-dűlőn és a Szabadházi-hegyen, melyek egy részét a közeljövőben várhatóan belterületbe vonják, szintén megindultak felfelé az árak. Amíg néhány évvel ezelőtt akár 3-4 millióért hozzá lehetett itt jutni egy-egy 250-300 négyszögöles területhez, ma ennek a dupláját kérik. Különösen a Tükörhegy alatti diós-barackos rész - amelyet a településfejlesztési tervben az önkormányzat tartalék lakóterületként tart számon - felértékelődése fokozódott az elmúlt időszakban. Itt az elkövetkező években indulhatnak majd el az infrastrukturális fejlesztések és a lakótelek-kialakítások, melynek nyomán várhatóan azok a kistelek-tulajdonosok, akik nem szándékoznak házépítésbe fogni, piacra dobják tulajdonukat.
A Tükörhegyen, amelynek nagy része - a belterületbe vonás és a korábbi évek jelentős fejlesztései révén - már beépült, még ennél is borsosabb, 25-32 ezer forintos négyzetméterárakkal találkozhat a vevő. E kiemelt, divatos részen nemcsak a telek-, hanem a házárak is vetekednek néhány fővárosi kerületével: még a befejezés előtt álló családi házak ára is 40-50 millió forint körül mozog, a kész nívós és luxus-lakóingatlanoké pedig mérettől, beépítettségtől, színvonaltól függően 150-200 millió forint fölé is felmehet.
A korábban zártkertnek nevezett területekből viszont bő a kínálat, az árak azonban ezek esetében is egyre feljebb araszolnak. Az Anna-hegyen például - ahol többnyire csak elektromos áram van, és az utak állapota nem megfelelő - egy 200 négyszögöles, faházas gyümölcsösért is elkérik a 3-4 milliót, egy szoba-konyhás, félkomfortos kisházas kertingatlanhoz pedig már nemigen lehet 8 millió forint alatt hozzájutni.
Törökbálint lakóházai közül leginkább a régi, tájjellegű parasztházak iránt van érdeklődés. Ezek a lakóingatlanok mészkőből, kőből épültek a század első felében, és rossz állaguk ellenére az elmúlt években sorra vevőre találtak. Ha néha mégis akad a kínálatban egy-egy, 15 millió forint körüli áron cserélnek gazdát. Mára a hatvanas-hetvenes években tető alá hozott lakóépületek piaca is igen leszűkült. Áruk átlag 15 millióról indul, míg az újabb építésűeké 30 és 40 millió forint között mozog. Ez utóbbi szegmensben azonban nagy az árak szóródása: a város frekventáltabb részein elérhetik az 50-70 millió forintot is.
Szilágyi Eta
