Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar kis- és középvállalkozásokra jellemző forráshiányos állapot az elmúlt másfél évben nem javult. A tevékenységük finanszírozásához szükséges forrásokat a bankok csak az általuk meghatározott limit erejéig bocsátják ezen cégek rendelkezésére, ezt követően a cégek adósságátrendezéssel, újabb fedezet bevonásával vagy a saját, illetve idegen tőke arányának átrendezésével tudják biztosítani a szükséges finanszírozást. A vállalkozások eladósodása nemcsak a bankok irányában növekedett meg, a szállítói tartozások volumene is emelkedést mutat.
Azon vállalkozásoknál, ahol lényeges a banki finanszírozás, szükség van a saját és az idegen tőke arányának banki elvárásokhoz történő igazítására. Ilyenkor szokták alkalmazni a jelentős üzleti kockázatot magában rejtő értékhelyesbítést, ami rendszerint a cég nagy értékű ingatlanának átértékelését jelenti a könyv szerinti értékről az ennél nagyobb piaci értékre.
Kifejezetten a magyar magántulajdonban lévő cégekre jellemző - ahol a menedzsment és a tulajdonos rendszerint ugyanaz a személy - a tulajdonosoknak nyújtott kölcsönök összegének növelése. Ez a pénzügyi megoldás bizonyos esetekben rejtett osztalékfelvételt takar, amire a könyvvizsgáló rá tud világítani, de hatásköre csak a kapcsolódó szerződés és a kamatelszámolás ellenőrzéséig terjed. Szolnoki Béla, a BDO Forte Könyvvizsgáló, Adó- és Pénzügyi Tanácsadó adópartnere szerint ugyanakkor az adóhatóság az elmúlt időszakban egyre többször folyamodik a magánszemély tulajdonosok vagy éppen kölcsönt adók vagyonvizsgálatához, amelyek során komoly adófizetési kötelezettséget állapítanak meg.
Az alultőkésítés és az aránytalanul magas tulajdonosi kölcsönök adózási következményekkel - a társasági adóalap növekedésével is - járnak, amit időnként a társaságok nem akarnak figyelembe venni. A nyereség eltüntetésének egyik igen kockázatos módja, amikor az anyavállalat és annak leánycége közül az egyik olyan számlát nyújt be a másikhoz, ami nem felel meg a piaci viszonyoknak. Ha például a külföldön bejegyzett anyavállalat magasabb áron számlázza a szolgáltatását a magyar leányvállalatnak, mint a tényleges teljesítés értéke, akkor a hazai leányvállalatnál ez az akció alkalmas a nyereség eltüntetésére. Az adózási szabályok ugyanakkor a szokásos piaci árat kérik számon ilyen esetben, s az ettől való eltérés utólag adóalap-korrekciót von maga után - figyelmezet Szolnoki Béla. Az adóalap-korrekció pedig - az adózási kockázatokon túl - esetenként likviditási kockázatot is magában rejt. A kapcsolt vállalkozások közötti transzferár képzéséről egyébként kötelező nyilvántartást vezetni, ezek elmaradása nyilvántartásonként 2 millió forint bírságot vonhat maga után.
A fentiekből is jól látszik, milyen veszélyeket jelent, ha nincs összhang a szerződés, a számla és a teljesítési igazolás között. Ebben az esetben ugyanis az adóhatósági gyakorlat szerint megkérdőjeleződik, hogy valós volt-e az adott gazdasági esemény - vélekednek a szakértők. Hogy az APEH ilyen irányú vélekedése nem alaptalan, azt jól példázza, hogy az adóhatóság 2008. első háromnegyed évi adatai szerint a nettó adókülönbözetek több mint 80 százaléka, összesen 312,7 milliárd forint a forgalmi adóhoz kapcsolódott, akár adóminimalizálás, akár körbeszámlázás révén.
