Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A MNÜA kuratóriuma az átadott vagyonnal való gazdálkodásban nem bizonyult jó tulajdonosnak - állapította meg az Állami Számvevoszék (ÁSZ) vizsgálódása során. A szakértők szerint az alapítvány a vagyonát érintő döntésekben nem tudta az általa alapított gazdasági társaságokkal szemben, mint tulajdonos képviselni és megvédeni érdekeit. A számvevők azt azonban elismerik, hogy a szervezet az üdülési támogatások szociálpolitikai szempontok szerinti differenciált odaítélését megfelelően végezte.
Az MNÜA kuratóriuma az ingatlanvagyon kezelésére egy vagyonkezelő társaságot - Hunguest Rt. - hozott létre. A vizsgálat megállapításai szerint eközben azonban nem alakított ki következetes és számon kérhető vagyongazdálkodási szabályokat, nem ellenőrizte érdemben az rt.-nek átadott vagyon alakulását. Ennek következményeként a stratégiai döntések egy részét a kuratórium megkerülésével vagy utólagos tájékoztatásával hozta meg a Hunguest. Így történt a Hunguest Hotels Rt. megalakítása, ebben a többségi részesedés átengedése, és a szindikátusi szerzodés megkötése a külső befektetőkkel. Emiatt a vagyonkezelő cég érdekei előtérbe kerültek a MNÜA érdekeivel szemben, és az alapító okiratban meghatározott célokkal szemben is - véli az ÁSZ. Az információk megfelelő csoportosításával a Hunguest vezetői elérték, hogy javaslataikat a kuratórium szinte változtatás nélkül állandóan elfogadta.
Az MNÜA-t 1992-ben eredetileg azzal a szándékkal hozták létre, hogy az akkor négymilliárd forint összértékű, 365 egykori SZOT-üdülő hasznosításából befolyó pénzt a szociális üdültetésre fordítsa. Az alapítványhoz azonban az elmúlt nyolc évben egyetlen fillér sem folyt be. Mai vagyona viszont mindössze 42 millió forint, az induláskori érték valamivel több mint egy százaléka. Mivel az ingatlanokat kft.-kbe apportálták, az alapítvány közvetlenül nem tulajdonosa az ingatlanvagyonnak. Az alapítványnak először tavaly fizetett be 100 millió forintot a Hunguest Vagyonkezelő Rt. az üdülési csekkekre. A tervek szerint 2001-ben ugyanekkora összeggel támogatja a vagyonkezelő a szociális üdültetést.
A kuratórium a vagyonhoz kapcsolódó ellenőrzési jogával főleg közvetetten élt, tagjainak a gazdasági társaságok igazgatóságaiba és felügyelő bizottságaiba való delegálásával. E módszer azonban összességében eredménytelennek bizonyult - véli az ÁSZ. A vizsgálók megállapítása szerint az 1999-től új személyi összetételű kuratórium a korábbi évek hibás döntései miatti nehézségek megoldására számos döntést hozott, kiegyensúlyozott működésről azonban - a küldő szervezetek eltérő érdekei és szervezési zavarok miatt - továbbra sem lehet beszélni.
A Hunguest Rt. és az üzemeltető kft.-k az alapítványi célvagyon működtetése révén elért bevételeikből 1993 és 2000 között mindössze 150 millió forinttal járultak hozzá a szociális üdültetés támogatásához, míg ugyanezen időszak alatt az MNÜA számára a központi költségvetés 6 milliárd forintot meghaladó támogatást nyújtott.
A Hunguest Rt. működése azonban nem volt teljesen haszon nélkül való, megszervezte ugyanis az üdültetést, lebonyolította az üdülési célú támogatások felhasználásának szervezési feladatait, létrehozta és irányította az üdülőket üzemelteto társaságokat - áll a jelentésben. A cég az MNÜA fő alapítványi céljának rovására előtérbe helyezte a szállodák felújítását, a vállalat működtetését. Ráadásul presztízsjellegű kiadásaival feleslegesen terhelte forrásait, ide sorolható az irodaház építése, belföldi használatra repülőgép bérlése, vagy a magas reklám- és marketing költségek. A Hunguest Rt.-nél megalakulása óta 2000-ig az értékesítés nettó árbevétele összesen 2,9 milliárd forintot, működési költségei pedig 4 milliárd forintot tettek ki. Eszerint a cég mintegy 1,1 milliárd forinttal többet költött saját muködésére, mint a működési bevételi.
A számvevők szerint az MNÜA végső soron három dolgot tehet: vagy megegyezik a Hunguest Hotels-szel, így a vagyon egy részét visszaszerezheti, vagy megvárja, amíg a szerződések értelmében az ingatlanok 2013-ban visszakerülnek az alapítványhoz, vagy pedig perrel próbálkozik. Az ÁSZ-jelentéssel a belügyminiszter és a legfőbb ügyész is foglalkozott, egyelőre döntés nélkül.
A szociális üdültetésre fordított teljes keretből idén 100-100 millió forint jut az idősek és a fogyatékkal élők, 180 millió forint pedig a nagycsaládok pihenésének támogatására. Az érintettek erre az évre március elseje óta igényelhetik az üdülési csekket. A csekkigénylési lehetőség két hónapot késett, mivel az MNÜA rendelkezésére álló támogatási keret elosztását átalakították. Az új szisztémát azonban máris kifogásolják a nyugdíjasok, mivel havi 35 ezer forint feletti egyéni, illetve 70 ezer forint feletti együttes nyugdíj esetén nem igényelhetnek kedvezményes üdülési csekket. A nyugdíjasok húszezer forint havi nyugdíjig legfeljebb tízezer, 20 és 25 ezer forint közötti esetén pedig legfeljebb nyolcezer forintos támogatást kaphatnak.
