Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az a foglalkoztató, aki a munkahelyi érdekképviseleti szerv tisztségét betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint kedvezményére vonatkozó szabályokat megszegi, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A munka törvénykönyve (Mt.) szerint a munkavállalók jogaik védelme érdekében mindennemű megkülönböztetés nélkül érdekképviseleti szervezetet alapíthatnak. A munkahelyi-érdekképviseleti szervben tisztségét betöltő munkavállalót, az üzemi tanácstagot és a munkavédelmi képviselőt munkajogi védelem illeti meg és kedvezményekre jogosult.
A Mt. 23. szakasza alapján a munkavállalókat, illetőleg érdekképviseleti szerveiket a jogellenes munkáltatói intézkedés (mulasztás) ellen megilleti a kifogás benyújtásának joga. Ezt a munkáltató vezetőjéhez a kifogásolt intézkedésről való tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül kell benyújtani. Amennyiben a munkáltató a kifogással nem ért egyet, egyeztetésnek van helye. Az egyeztető tárgyalást a kifogás benyújtásától számított három munkanapon belül kell megkezdeni. Ha az egyeztetés hét napon belül nem vezet eredményre, az eredménytelenség megállapításától számított öt napon belül a szakszervezet bírósághoz fordulhat. A kifogásolt intézkedést a munkáltató és a szakszervezet közötti egyeztető tárgyalás befejezéséig, illetve a jogerős bírósági döntésig végrehajtani nem lehet, illetve végrehajtását fel kell függeszteni.
A munkaerő-kölcsönzés és a magán-munkaközvetítői tevékenység szabályait az 118/2001. kormányrendelet határozza meg. E tevékenységet folytatókat a székhelye szerinti munkaügyi központ akkor veszi nyilvántartásba, ha a cégjegyzékbe vagy - ha a működés feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel - az előírt nyilvántartásba bejegyezték őket és társasági szerződésük, alapító okiratuk, alapszabályuk a tevékenység folytatását tartalmazza. A tevékenységet egyéni vállalkozó is folytathatja. Szükséges az is, hogy a kérelmező vagy az általa foglalkoztatott legalább egy személy rendelkezzen a jogszabály mellékletében meghatározott szakmai képesítéssel, a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiséggel, továbbá a jogszabály által előírt esetben a vagyoni biztosíték letétbe helyezését biztosítsa. A magán-munkaközvetítői tevékenység folytatásának akkor feltétele a vagyoni biztosíték, ha az külföldi munkavégzésre irányul vagy a magánközvetítő a munkát kereső részére díjat számol fel. A magán-munkaközvetítői tevékenység 300 ezer, külföldi munkavégzésre irányuló magán-munkaközvetítői tevékenység 500 ezer forint, a kölcsönzési tevékenység egymillió forint vagyoni biztosíték letétbe helyezése esetén folytatható.
A munkaügyi központ a kölcsönbeadókról, illetve a magán-munkaközvetítőkről folyamatos sorszámmal ellátott külön nyilvántartást vezet. A kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő a tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedését követően kezdheti meg. Üzleti kapcsolataikban, hirdetéseikben, levelezéseikben kötelesek használni a nyilvántartásba vételről rendelkező határozat számát. Magát a határozatot az irodahelységben ki kell függeszteniük és adatszolgáltatási kötelezettség terheli őket. A székhely, illetve telephely szerint illetékes munkaügyi központ a magán-munkaközvetítés tekintetében hatósági ellenőrzést végez. Jogszabályban meghatározott esetben a központ törölheti őket a nyilvántartásból.
Kiss Ferenc munkajogász
