Hazai viszonylatban ritkán fordul elő az, hogy egyszemélyes cég még egy ugyanilyet alapítson, hiszen az új gazdasági társaság működtetésével tulajdonképpen csak a költségek duplázódnának. Így teljesen értelmetlen lenne még egy céget üzemeltetni, elégséges a régi tevékenységi köröket újabbakkal bővíteni, új telephelyet létrehozni. Ugyanakkor külföldi cégek esetében eltérő lehet a gyakorlat. Jelesül a gazdasági társaságokról szóló törvény (gt.) szerint „nemzetközi szerződés a külföldiek gazdasági társaságban való részvételére e törvénytől eltérő szabályokat állapíthat meg”.
A gt. azt is kiemeli, hogy „a külföldiek részvételével működő gazdasági társaságokra irányadó különleges biztosítékokat, illetve kedvezményeket külön törvény állapíthatja meg”. A nemzetközi szerződések rendkívül speciálisak és sokrétűek lehetnek, ezért ezek szakmai ismerete még a cégek alapításával hivatásszerűen foglalkozók körétől sem várható el mindig. Kétség esetén az érintett központi, illetve országos hatáskörű államigazgatósági hatóság (minisztérium) állásfoglalása lehet irányadó. Bírósági eljárásban a nemzetközi szerződések vagy a viszonossági gyakorlat kérdésében az Igazságügyi Minisztériumot kell megkeresni.
A szerződéseknek megfelelően a kedvezmények, illetve a biztosítékok köre is sajátságosan alakul. A külföldiek által alapított vagy külföldiek részvételével működő hazai - magyarországi székhelyű - gazdasági társaságok esetén a külföldiekre vonatkozó különleges biztosítékokat és kedvezményeket (például vámszabad területi társaságok alapításának lehetőségeit) a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1998. évi XXIV. törvény szabályozza. A törvény rendelkezéseinek megfelelően - összhangban a gt.-vel - így egyszemélyes külföldi cég is alapíthat egyszemélyes gazdasági társaságot hazánkban.
Baranyi Róbert ügyvéd
