Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A törvény rendelkezései szerint a magyar nyelven kiadott sajtótermékekben, magyar nyelvű rádió-, illetve televízióműsorban, továbbá szabadtéri reklámhordozón közzétett gazdasági reklámban a reklám szövegét, ide értve a jelmondatot (szlogent) is, magyar nyelven meg kell jeleníteni, függetlenül a közzététel módjától. A Magyar Reklámszövetség értelmezése szerint a törvény hatálya csak a gazdasági reklámokra terjed ki, és nem vonatkozik a politikai és a társadalmi célú reklámokra. Hasonlóképpen nem minősülnek gazdasági reklámnak az álláshirdetések, kivéve ha azok valójában burkolt gazdasági reklámok, mert céljuk egy vállalkozás árujának vagy szolgáltatásának az értékesítése. A követelmény alól maga a törvény mentesíti a vállalkozás nevét, megjelölését és árujelzőjét. Ezeket, ha idegen nyelvűek, nem kell magyarul megjeleníteni. Az árujelző fogalmát a törvény kiterjesztően értelmezi, mert árujelzőn a védjegy és földrajzi eredetmegjelölés mellett minden más, jellegzetes elnevezést is ért, amelyről a vállalkozás áruját vagy szolgáltatását fel szokták ismerni, függetlenül attól, hogy ez az elnevezés iparjogvédelmi oltalom alatt áll-e. A törvényi követelmény alá tehát nem tartoznak azok a jelmondatok, amelyek védjegyoltalom alatt állnak, mert mint védjegyek, árujelzőnek minősülnek. A kötelezettség nem vonatkozik a magyar nyelven kiadott sajtótermékek idegen nyelvű részeiben, mellékleteiben vagy különkiadásaiban, az idegen nyelvű rádió-, illetve televízióműsorban, valamint az idegen nyelvű rádió-, illetve televízióműsorokat közvetlenül megelőzően vagy követően közzétett reklámokra.
Az üzletek feliratain az üzlet elnevezését és az üzletben, illetőleg a kirakatában a fogyasztók tájékoztatását szolgáló közleményeket magyar nyelven kell megjeleníteni. Ez alól a szabály alól is kivétel, hogy a vállalkozás neve, a vezérszó és az üzletben forgalmazott árura utaló árujelző lehet idegen nyelvű (magyar megfelelő feltüntetése nélkül is). A közterületeken, középületeken, a mindenki számára nyitva álló magánterületen és épületeken elhelyezett közérdekű tájékoztatókat és a magyar rendszámú tömegközlekedési eszközökön elhelyezett, a közlekedésbiztonsággal és a közlekedési eszközök igénybevételével kapcsolatos közleményeket szintén magyarul kell megjeleníteni. Megengedett kivétel, hogy a kulturális örökség védelméről szóló törvény alapján védett területeken, műemlék épületeken és építményeken lévő eredeti feliratok esetében nem kell ezt az előírást alkalmazni.
Mind a gazdasági reklám, mind az üzleti feliratok és közérdekű közlemények esetében a magyar nyelvi követelményt úgy is lehet teljesíteni, hogy ugyanazon reklámban, illetőleg ugyanazon feliraton az idegen nyelvű szövegen kívül annak magyar nyelvű megfelelőjét is megjelenítik, mégpedig legalább ugyanolyan jól érzékelhetően, valamint legalább ugyanolyan méretben, mint az idegen nyelvű szöveget. Általános kivétel, hogy a törvény rendelkezései nem érintik a kisebbségi nyelven megjelenített gazdasági reklámokat és feliratokat azokon a településeken, ahol az érintett anyanyelvű kisebbségnek kisebbségi önkormányzata működik.
A reklámokkal kapcsolatos követelmények betartását a fogyasztóvédelmi felügyelőségek ellenőrzik, és a reklámtörvény rendelkezései szerint járnak el. Ebben a körben a törvénysértőkre kiszabható bírságnak nincs felső határa, és a bírság összegét az eset összes körülményeire tekintettel állapítják meg. Az üzletekre vonatkozó követelmények érvényesülését az üzlet működési engedélyét kiadó önkormányzat jegyzője ellenőrzi. Ha a jogsértő állapotot a vállalkozás nem szünteti meg, a jegyző rendelkezhet az üzlet 90 napig tartó bezárásáról, illetve ha ezalatt sem szünteti meg a vállalkozás a jogsértő állapotot, a jegyző visszavonhatja az üzlet működési engedélyét. Közérdekű közlemények tekintetében a felirat helye szerint illetékes jegyző, közforgalmú közlekedési eszközön elhelyezett felirat esetén a közlekedési felügyeletnek feladata az intézkedés. Az, hogy a jogszabály betartatása mekkora többletmunkát jelent a hatóságok számára, még aligha tudható.
A törvény hatálybalépése előtt közzétett reklámokra, illetve az üzlet elnevezését megjelenítő, már korábban elhelyezett feliratokra és közérdekű közleményekre a törvény előírásait 2003. január 1. napjától kell alkalmazni, azaz ezek szövegét legkésőbb addig meg kell változtatni (kiegészíteni magyar felirattal), vagy ki kell cserélni. A meghonosodott idegen nyelvű kifejezések nem minősülnek idegen nyelvű szövegnek. Ha egy idegen szó meghonosodását, illetve a magyar nyelvre történő fordításának helyességét illetően kétség merülne fel, arra a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által kijelölt nyelvhelyességi tanácsadó testület állásfoglalása lesz irányadó. Ez a testület csak hatósági megkeresésre válaszol, és nem feladata az állampolgári bejelentések vizsgálata.
Plesovszki Dóra ügyvéd
