Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Ormai és Társai CMS Cameron McKenna Ügyvédi Iroda munkatársa legutóbb arról írt (NAPI Gazdaság, 2002. július 4., 1. oldal), hogy a felek szerződéseikben milyen keretek között köthetik ki egy esetleges későbbi értelmezési kérdés vagy jogvita esetére irányadó jogot. További kérdés, hogy a jogvitát - a kikötött vagy az egyébként irányadó jog alapján - mely országnak melyik fóruma, rendes bírósága vagy választott bírósága bírálja el.
A felek számára ajánlatos a kölcsönösen elfogadható fórumot a szerződésben kikötni vagy legalábbis végiggondolni azt, hogy kikötés hiányában melyik rendes bíróság elé kerülhet az ügyük és az számunkra elfogadható-e. Ennek során a szempontok egyike, hogy jelenthet-e valamelyik fél számára helyzeti előnyt az adott fórum eljárása (például az egyik szerződő fél országának rendes bírósága esetében). Legalább ennyire fontos az, hogy az eljárás eredményeképpen meghozott határozat megfeleljen a céljainknak, azaz az ítélet alapján külföldi ellenféllel szemben vagy külföldön lévő vagyontárgyra eredményesen lehessen végrehajtást vezetni.
Az első számú szempont, hogy a magyar bíróságnak legyen jogosultsága az eljárásra, azaz legyen úgynevezett joghatósága. Az ügyek egy csoportjára nézve a magyar bíróságok joghatósága kizárt, ezek eldöntésére tehát magyar bíróság nem köthető ki. Ilyenek a külföldi ingatlannal kapcsolatos (tulajdonjogot érintő vagy bérleti, haszonbérleti szerződésből származó) viták; a külföldi gazdasági társaságra (annak alapítására, alapító okiratára, legfőbb szervének határozatira stb.) vonatkozó ügyek; továbbá általában egy külföldi állam vagy állami szerv elleni eljárás. Külföldi állam vagy állami szerv esetében több fontos esetben a magyar bíróságok mégis eljárhatnak: ilyen a külföldi államnak vagy állami szervnek a magánjogi jellegű és belföldön teljesítendő szerződéseiből eredő jogvita; a belföldi munkára vonatkozó, belföldiekkel kötött munkaszerződésből eredő jogvita, továbbá a belföldi ingatlannal vagy belföldi székhelyű társasággal kapcsolatos jogvita. Ezekben az esetekben sem vezethető azonban végrehajtás a külföldi államnak vagy állami szervnek belföldön lévő és közhatalmi feladatok ellátását szolgáló vagyona (például követség épülete és ingóságai) ellen.
Joghatóság kikötésére csak vagyonjogi ügyekben kerülhet sor. A kikötés formáját illetően a jogi szabályozás rugalmas: az írásbeliség bármilyen formáját elfogadja, amelyből a felek megállapodása kitűnik. Ilyen lehet például az e-mail is, ha a felek kapcsolattartásának ez az általános eszköze. Lényeges továbbá, hogy ilyen kikötéssel lehet élni mind a szerződés megkötésekor általános jelleggel, mind pedig egy konkrét jogvita felmerülésekor, az adott ügy tekintetében. További szempont, hogy a magyar bíróság ítélete végrehajtható legyen. Ez természetesen egy magyarországi végrehajtás esetében (az egyéb törvényes feltételek megléte esetén) kézenfekvő. Külföldön a magyar bíróságok ítéletei egyelőre az országoknak csak egy korlátozott körében hajthatók végre: ilyenek a volt szocialista országok, valamint azok a rendszerváltás előtt barátinak minősített országok, amelyekkel Magyarország végrehajtási jogsegélyegyezményt kötött. További négy európai országban viszonosság alapján hajthatók végre a magyar bíróságok ítéletei. Ezek: Németország, Franciaország, Görögország és Ciprus. Tekintettel a Magyarország által elfogadott irányadó nemzetközi egyezményre, várhatóan még az EU-csatlakozásunk előtt végrehajthatók lesznek a magyar bíróságok ítéletei az EU valamennyi tagországában, valamint Svájcban, Norvégiában és Izlandon. Fontos még a magyar bíróság kikötése előtt végiggondolni azt is, hogy van-e a másik félnek végrehajtás alá vonható vagyontárgya akár Magyarországon, akár más olyan országban, ahol a magyar bíróság ítéletei végrehajthatók. Ennek hiányában a legbravúrosabb pernyerés is teljes mértékben haszontalan.
Ide kívánkozik egy további gyakorlati szempont is: ha valamennyi fenti szempontnak megfeleltünk is, a kötött kézbesítési szabályok miatt jelentősen lassíthatja az eljárást, ha magyar bíróság előtt perlünk külföldi alperest. Érdemes mérlegelni tehát, hogy a magyar bíróság kikötése ilyen esetben is előnyös-e számunkra. Ha külföldi bíróság kikötése mellett döntünk, a szempontok hasonlók: a jogvita nem tartozhat a magyar bíróságok kizárólagos joghatósága alá; legyen a külföldi országnak joghatósága, illetve a külföldi ítélet legyen végrehajtható olyan országban, ahol az alperesnek végrehajtható vagyona van. Ez utóbbi feltételeknek a fennállta a fórum, illetve a végrehajtás helyének államában meglévő jogi szabályozás függvénye. A joghatóság szabályai azonban nemzetközi tekintetben fő vonásaikban megegyeznek; nem követünk el tehát nagy hibát, ha azt mondjuk, hogy a külföldi ország bíróságai is akkor járhatnak el adott jogvitában, ha vagy az alperes személye, vagy a szerződés tárgya szorosan kapcsolódik az adott országhoz. Érdemes megemlíteni, hogy főszabály szerint Magyarországon valamennyi olyan külföldi bíróság ítélete végrehajtható, amelynek eljárása a felek kikötésén alapul.
Kikötés hiányában a magyar bíróságok akkor járhatnak el, ha van olyan ok, amely eljárásukat megalapozza. Ezeket az okokat úgy lehetne röviden összefoglalni, hogy vagy az alperesnek, vagy a teljesítés helyének, vagy a perben érintett vagyontárgynak belföldinek kell lennie. Ezen okok hiányában csak akkor járhat el a magyar bíróság, ha a joghatóság nem kizárt és az alperes a joghatósági okok hiányát nem kifogásolta, hanem a perben érdemben nyilatkozott.
Rézmovits Péter ügyvéd
