BUX 140981.27 -0,77 %
OTP 44480 -1,57 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A megbízás szabályai a büntetőeljárásban

A polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint a megbízás tipikus szerződésfajta, a szerződéskötési szabadság elvéből fakadóan pedig a megbízó szabadon választja ki a megbízottat, a felek szabadon állapítják meg a jogviszony tartalmát. Egyes esetekben a megbízó „korlátai” miatt kell megbízottat találni. A büntetőeljárásban arra is lehetőség van, hogy ugyanarra a szakértői kérdésre a védelem megbízás alapján szaktanácsadót vegyen igénybe.

2002. július 10. szerda, 23:59

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A Ptk. részletesen megszabja, hogy a megbízás miképpen jön létre és milyen feltételek esetén szüntethető meg. Alapszabály a közös megegyezés, a felek szabad akaratán nyugvó együttes megállapodás. Egyes esetekben azért kell megbízottat választani, mert a megbízó nem ismeri azokat a lehetőségeket, amelyeket igénybe akar venni. A megbízási szerződések tipikus példája, amikor az ingatlanközvetítő szakértelmével hozzájárul egy jobb lakás kiválasztásához. Más a helyzet, ha valamilyen eljárásban a hatóság rendel ki szakértőt. Ez nyilvánvalóan nem megbízási jogviszony, noha az elemei hasonlóak, hiszen ez esetben is olyan személy jár el, aki kellő szakértelemmel rendelkezik. A büntetőeljárásban lehetőség van arra, hogy ugyanarra a szakértői kérdésre a védelem megbízás alapján szaktanácsadót vegyen igénybe. Az ilyen személy rendszerint szintén szakértő, csak nem abban a megyében működik, ahol a hatóság által kirendelt szakértő. A védő által megbízott szaktanácsadó által beterjesztett vélemény azonban nem szakértői vélemény, hanem csak úgynevezett okirati bizonyíték. A szaktanácsadó egyébként a védelem kérésének megfelelően vitatja az ellentétes fél álláspontját - természetesen ha ez lehetséges -, ám az is megtörténhet: teljességgel ugyanolyan formátumú és tartalmú véleményt terjeszt elő. A munka elvégzése megbízás keretében történik, ami polgári jogviszonyt feltételez.
A hatóságnak lehetősége van arra is, hogy a szaktanácsadót az eljárásban szakértőként kirendelje, annak ellenére, hogy egy szakértő az eljárásban már előterjesztette véleményét. Ekkor a szaktanácsadóra a hamis tanúvallomásra vonatkozó szabályok irányadók, személye és véleménye pedig mintegy eltávolodik a védelem által adott megbízás kereteitől. Az eljárásjogi törvény arról nem rendelkezik, hogy ilyenkor a megbízás megszűnik-e, és a Ptk. is csak annyit fogalmaz meg, hogy „a szerződés a megbízás teljesítése nélkül is megszűnik, ha a megbízás tárgytalanná válik”.
Kérdés, hogy tárgytalannak kell-e tekinteni a megbízást. A problémát az okozza, hogy amikor a szaktanácsadó saját véleményét csatolja a hivatalos iratok közé, egyes vélemények szerint a szerződés megszűnik. Az ellentmondásos helyzetet nem rendezi kellően a jogszabály, így továbbra is védhető az a jogi vélemény, miszerint a megbízást a hatóság nem szüntetheti meg kirendeléssel, hiszen az a felek szerződéskötési szabadságát sértené.
Baranyi Róbert ügyvéd

Economx
Economx

Ez is érdekelhet