Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kint született gyermekek, unokák jogszabályaink alapján szintén magyar állampolgároknak tekintendők, és ha igazolni tudják származásukat, a Belügyminisztérium (BM) Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala helyt ad kérelmüknek, és megkapják a magyar státust. Ez előnyökkel járhat, hiszen a magyar állampolgárok nyilvánvalóan kedvezőbb helyzetet élveznek, mint a külföldiek, például könnyebben szerezhetnek lakóingatlant. A vonatkozó jogszabály szerint magyar állampolgár az, aki a törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár, továbbá aki a törvény erejénél fogva magyar állampolgárrá válik vagy a törvény alapján magyar állampolgárságot szerez. Minden ország arra törekszik, hogy minél kevesebb legyen a kettős státusú személy, hazánk azonban elismeri azt is, hogy azt a magyar állampolgárt, aki egyidejűleg más államnak is állampolgára - ha törvény másként nem rendelkezik -, a magyar jog alkalmazása szempontjából magyar állampolgárnak kell tekinteni. Például ha egy Amerikában élő személy hazánkban kérelmezi állampolgárságának megszerzését, minden további nélkül megkaphatja, úgy, hogy kinti státusát sem veszti el.
Vérségi kötelék nélkül sokkal nehezebb hazánkban állampolgárrá válni, ám nem lehetetlen. Egyidejűleg több feltételnek is meg kell felelni. Kérelmére honosítható a nem magyar állampolgár, ha a kérelem előterjesztését megelőző nyolc éven át folyamatosan Magyarországon lakott, a magyar jog szerint büntetlen előéletű, és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban; ha megélhetése és lakóhelye Magyarországon biztosított; nem sérti a Magyar Köztársaság érdekeit, és igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett vagy ez alól a törvény alapján mentesül. Látszólag a feltételek igen nehezen teljesíthetők, hiszen például nyolc évig életvitelszerűen Magyarországon kell élni. Sok esetben a megélhetés és a lakóhely biztosítása sem egyszerű.
A nyolc év időtartam alól van kivétel: kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki kérelme előterjesztését megelőzően legalább három évig folyamatosan Magyarországon lakott, és a fent meghatározott feltételek is fennállnak abban az esetben, ha magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg. Továbbá: kiskorú gyermeke magyar állampolgár; magyar állampolgár fogadta örökbe vagy magyar hatóság menekültként elismerte.
Emiatt gyakori a látszatházasság létrehozása ellenérték fejében, ez viszont törvénytelen. Ha erről a hatóság tudomást szerez, a kérelmet elutasítja. Sokan kérelmezik menekültként való elismerésüket is, ez viszont igen bonyolult, nem könnyű ugyanis az üldöztetést bizonyítani.
Speciális szabályok vonatkoznak a magyar nemzetiségű állampolgárok kérelmének hazai elbírálására. Az előzőekben meghatározott feltételek fennállása esetén kérelmére kedvezményesen honosítható az a magát magyar nemzetiségűnek valló nem magyar állampolgár, aki a kérelem előterjesztésekor legalább egy éve Magyarországon lakik és felmenője magyar állampolgár volt. Tekintettel a történelem viharaira, sokszor kérdéses és vitatott, hogy mi tekintendő országhatárnak, és hivatalosan, vagyis elismerten volt-e magyar állampolgár a felmenője vagy sem. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az első világháborút megelőzően az országhatár kiterjedtebb volt, az akkor ott született emberek minden további nélkül magyar állampolgárok voltak. A vérségi elv szerint őket - ha még élnek - magyar állampolgárnak kellene tekinteni, gyermekeiket szintén. Ez azonban a mai politikai helyzetnek megfelelően nem ismertethető el, hiszen akkor például Romániában hazánknak több millió állampolgára lenne. A törvény ezt a helyzetet a kedvezményes honosítás jogintézményével próbálja feloldani, valamint egy újabb - rendkívül vitatott - jogszabállyal újbóli kedvezményt biztosít számukra, a „magyarigazolványt”.
Baranyi Róbert ügyvéd
