BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Előzetes párbeszéd a GVH-val a versenysértésről

Sokszor nem egyértelmű a vállalkozások számára, hogy az általuk tervezett ügylet jogszerű-e vagy a versenytörvénybe ütközik - legyen szó akár a versenytársak vagy vevő-eladó közötti megállapodásról, vállalatfelvásárlásról. A későbbi szankciókat megelőzni kívánó felek részéről gyakran felmerülő kérdés, hogy valamiféle előzetes „minősítés” keretében kérhető-e olyan nyilatkozat a Gazdasági Versenyhivataltól (GVH), miszerint a tervezett magatartás nem esik a versenytörvény által tiltott körbe. A Gárdos, Benke, Mosonyi, Tomori Ügyvédi iroda munkatársa az előzetes párbeszéd lehetőségeit ismerteti.

2002. június 19. szerda, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A GVH nem jogosult arra, hogy hivatalos eljárás keretein kívül döntsön bármiféle cselekmény vagy ügylet jogszerűségéről. A gyakorlatban előfordul ugyan, hogy a felek a tervezett ügylettel kapcsolatos egyes jogértelmezési kérdésekben a GVH állásfoglalását kérik, az így kiadott állásfoglalás azonban legfeljebb szakmai véleménynek tekinthető, az abban foglaltakhoz - amint azt a GVH számos alkalommal hangsúlyozta - semmiféle joghatás nem fűződik. Következésképpen az sem zárható ki, hogy később ugyanabban az ügyben hivatalból eljárás induljon és ha a GVH ennek során megállapítja, hogy a vizsgált ügylet vagy magatartás jogsértő, annak jogkövetkezményeit alkalmazhatja. Az állásfoglalás-kérés tehát nem alkalmas a felek által kívánt célra, vagyis a tervezett ügylettel kapcsolatos jogi bizonytalanság eloszlatására. Ennek megoldását máshol kell keresnünk.
A versenytörvény a versenykorlátozó megállapodások körében lehetővé teszi, hogy az érdekeltek annak megállapítására nyújtsanak be kérelmet, hogy a tervezett ügylet nem minősül tiltott kartellnek. Ekkor hivatalos versenyfelügyeleti eljárás indul az úgynevezett nemleges megállapítás tárgyában, aminek az a jelentősége, hogy a tervezett megállapodás kedvező elbírálása esetén nemleges megállapítást rögzítő közigazgatási határozat születik, amely már a határozatot hozó GVH-t is köti. Ha a GVH nem osztja a kérelmező álláspontját és a tervezett megállapodást tilos kartellnek minősíti, akkor a felek dönthetnek, hogy meg sem kötik a megállapodást, vagy a jogsértés megelőzése érdekében a megállapodás feltételeit a szükséges módon és mértékben megváltoztatják. Megjegyezzük, hogy a vállalkozások a nemleges megállapítás mellett - másodlagosan, arra az esetre, ha a nemleges megállapításnak nincsen helye - kérhetik a megállapodás tilalom alóli mentesítését is. A mentesítés azonban már szigorú feltételekhez kötött, amelyekre ezen a helyen nem kívánunk részletesen kitérni.
A nemleges megállapításra elsősorban a kétes esetekben lehet szükség, amikor nem egyértelmű a felek számára a megállapodás jogszerűsége. A versenytörvény a nemleges megállapítás iránti kérelem esetére százezer forint eljárási díjat ír elő, visszatartva ezzel a résztvevőket attól, hogy egyértelmű ügyek vizsgálatával felesleges munkaterhet rójanak a GVH-ra. Megjegyezzük végül, hogy nemleges megállapítás már megkötött megállapodás esetén is kérhető. Más a helyzet akkor, ha a vállalkozások tervezett akciója a vállalkozások struktúrájának átalakítására irányul, de a felek szerint e cselekmény nem engedélyköteles: vagy azért, mert nem is minősül a versenytörvény szerinti összefonódásnak (például irányítási jogot nem biztosító részvénycsomag megvásárlása a céltársaságban), vagy mert a részt vevő felek forgalma (árbevétele) nem éri el a törvényben írt küszöböket. Olyan irányú kérelem előterjeszthetőségét, amely szerint az adott cselekmény nem minősül vállalkozások összefonódásának, a versenytörvény nem ismer. A GVH-nak ezért az a kialakult gyakorlata, hogy ha egy vállalkozás azt kívánja megerősíttetni, hogy az ügylet nem engedélyköteles, formálisan akkor is összefonódás iránti kérelmet kell benyújtani. Nincs akadálya ugyanakkor annak, hogy a vállalkozás kérelmében jelezze, hogy álláspontja szerint az engedélykérés kötelezettsége nem áll fenn. E kérelem benyújtásakor 2 millió forintos eljárási díjat kell fizetni, azonban ha az eljárás során a GVH azt állapítja meg, hogy az ügylet problémákat vet fel, és alaposabb vizsgálatot igényel, további 8 millió forint eljárási díjat kell fizetni. Ez értelemszerűen nem merülhet fel, ha azt állapítják meg, hogy az ügylet nem engedélyköteles.
Hatályos versenyjogunk nem teszi lehetővé, hogy egyéb esetekben - fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés vagy tisztességtelen versenycselekmény gyanúja esetén - a szóban forgó magatartást tanúsító vállalkozás maga kérje annak megállapítását, hogy e tevékenysége nem sérti a versenytörvényt. Fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása és gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt a GVH a bejelentő kérésére csak törvénysértés valószínűsítése esetén indít eljárást, nemleges megállapítás nem kérhető. Tisztességtelen versenycselekmények miatt indított eljárások lefolytatása a bíróság hatáskörébe tartozik, a kereseti kérelem tartalmára pedig a polgári eljárásjog szabályai irányadók. Ezek alapján annak megállapítására irányuló kereseti kérelemnek, amely szerint valamely magatartás nem ütközik a tisztességtelen verseny tilalmába, csak akkor lenne helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szembeni megóvása végett szükséges, amely feltétel bizonyítása nehezen képzelhető el.
Pálfi Endre ügyvédjelölt

Drávucz Péter
Drávucz Péter

Ez is érdekelhet