Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Vagyonelkobzásra természetesen csak akkor van mód, ha a kérdéses vagyon bűncselekményből származott és más törvényi feltételek is adottak. A szigorítás jogalkotói indoka annak kizárása volt, hogy az elkövető - akár a büntetését letöltve - meggazdagodva „zárja le” az ügyet. Ezen törvényi rendelkezéssel tehát megfelelő esetekben elkerülhetetlenné vált a vagyonelkobzás alkalmazása.
A legújabb, 2001. évi módosítás talán legfőbb jogszabályi változása a szervezett bűnözéssel mutat összefüggést. Összhangban egyéb jogszabályokkal (például a pénzmosás megakadályozását célzó törvénnyel) a Btk. a vagyonelkobzás elrendelésével kizárja azt a lehetőséget, hogy a bűnözésből eredő haszon legálissá válva újabb - akár szervezett bűnözők részéről megvalósítandó - bűncselekmények elkövetéséhez szolgáltasson anyagi bázist. A 2002. április 1-jével történő módosítás hatálybalépésével a vagyonelkobzás - a korábbi mellékbüntetés - intézkedéssé vált. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy ez semmilyen változtatást nem jelent majd a célzott joghatást tekintve, hiszen az elkövetőt ez a különbség nyilvánvalóan nem fogja érdekelni, csupán az, hogy a vagyonát elveszítette.
Kérdéses azonban, hogy a nyomozó hatóság vagy a bíróság hogyan tudja majd kétséget kizáróan bizonyítani a vagyon többszörös átruházása esetén annak bűnös eredetét. Különösen akkor, ha a terhelt nem tesz vallomást, más „érdekelt személyek”, azaz a „tanúk” (például a vagyont befogadó gazdasági társaság tagjai) pedig úgy nyilatkoznak, hogy annak eredetéről nem tudnak semmit. Logikátlan ugyanis egy bűnöző részéről azt feltételezni, hogy cégalapításkor, vagyis a vagyonnak a társaság rendelkezésére bocsátásakor annak bűnös eredetéről is mindent elmond. Így ha nincsenek egyértelműen terhelő adatok, maradnak a logikai következtetések (például az elkövető nem örökölhetett 500 millió forintot), ezek azonban nélkülözhetik a konkrét ténybeliséget és így nehezen képezhetik az ítélet alapját. Bár csekély a valószínűsége, ám elvileg miért ne örökölhetett volna a terhelt állításának megfelelően az amerikai nagybácsijától 500 millió forintot dollárban?
A jogszabályváltozások a továbbiakban mindig arra predesztinálják a jogalanyokat, hogy legális kiskapukat keressenek. Így igen nehéz döntés elé kerülhet a bíróság akkor, ha nem lehet bizonyítani, hogy a vagyon miképpen került egy külföldön működő off-shore cégbe - amely ráadásul Magyarországon megjelenve legálisan biztosítja a javak újrafelhasználását. Vannak ugyanis nagyon makacs államok, amelyek semmiképpen nem szolgáltatnak adatokat, illetve ezt eleve kizárják azzal, hogy a területükön bejegyzett cégek számára egyáltalán nem teszik kötelezővé a könyvelésen belül a számlaadást. Ráadásul a megfelelő joggyakorlat kialakításához még elég kevés idő állt rendelkezésre, hiszen egy komolyabb gazdasági ügy kezdete és vége között jó pár év telik el. Bírói precedensek hiányában így egyelőre marad a bizonytalanság, mint ahogy ez a pénzmosásos ügyekben eddig is nyilvánvaló volt.
Baranyi Róbert ügyvéd
