Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A nem kellő körültekintéssel fogalmazott vételi szerződés gyakran időhiány, esetleg nem megfelelően megválasztott vagy instruált jogász közreműködésének a következménye. Ha egy befektetésre kiszemelt vagyontárgyat céggel együtt árulnak, nem szükségszerű, hogy a céget - üzletrész vagy részvények formájában - vásároljuk meg, hanem magát az eszközt: ingatlant, működő üzemet vagy bizniszt is megvehetjük a cégvétellel járó kockázatoktól mentesen. Ha mégis minden a cégvásárlás mellett szól vagy az eladó nem is kínál alternatívát, a befektető pedig kitart vételi szándéka mellett, megszülethet a megállapodás.
Az egyetlen helyes megoldás a jogi átvilágítás. Elképzelhető, sőt gyakori, hogy az átvilágítás nem hiúsítja ugyan meg az ügyletet, ám az átvilágítók által feltárt problémák mint üzleti és jogi kockázatok az előzetes megállapodás szerinti vételár csökkentésére vezetnek. Ilyenkor az átvilágító máris megkereste ügyfelének az átvilágítás árát.
Olykor az eladó maga rendel átvilágítást, és az arról készült jelentést „hozományba” adja. A körültekintő vevő azonban ilyenkor is végeztet legalább részleges átvilágítást, hogy az eladói információt, szavatosi minőségben megtett nyilatkozatait (angol szerződési nyelven: representations and warranties) ellenőrizze, és általa fontosnak tartott további körülményekről - például környezeti állapotról, vevőállományról, peres ügyekről, munkavédelmi helyzetről - is tájékozódjon, amelyekről nem találja elegendőnek az eladó által kínált információt. Az átvilágításnak ugyanis nincs eleve meghatározott, örök érvényű receptje.
Az átvilágítás a kiszemelt céggel összefüggő minden lényeges tény megismerését és elsődleges szakmai értékelését jelenti. Ha jogi átvilágításról van szó - és ez ma minden komoly akvizíció elengedhetetlen mozzanata -, akkor természetesen a jogilag jelentős tények megismerése és lehetséges következményeik értékelése az átvilágítás célja és eredménye. Egy alapos jogi átvilágítás (legal due diligence, más szóval legal review) általában több hétig tart, és gyakran akár ezeroldalas jelentésben ölt testet. Lehet azon élcelődni, hogy ezer unalmas oldalt a befektető úgysem olvas végig, ezért szinte mindegy, mit és hogyan ír le az átvilágító azért a komoly summáért, amelybe az átvilágítás kerül. A befektető lelke rajta, ha nem olvassa el. A szavatossági kockázat kezelése érdekében mégsem hiába költekezett, mert ettől kezdve az akvizíció felelősségének egy részét a jogi átvilágítást végző ügyvéd viseli, aki azt vállalta, hogy a teljesség igényével végzett vizsgálata során felderít minden lényeges eshetőséget, amelyből jogi kockázat származhat.
A teljes jelentés mellett készül egy összefoglaló (executive summary), amelyben az átvilágító csak a problematikus tényeket emeli ki és értékeli röviden, a „legrosszabb forgatókönyv” szem előtt tartásával. Amikor részletes jelentés nem is készül - költség- és/vagy időkímélési megfontolásból -, a rövid, csak a problémákra koncentráló, esetleg csak a legsúlyosabb, végzetes problémákra koncentráló vizsgálatra (fatal flaw analysis) szól a megbízás, a jelentés tartalma igen hasonló az összefoglalóéhoz. Minthogy a jelentéshez az átvilágító ilyenkor is csatolja az általa vizsgálatra átvett iratok jegyzékét, felelőssége azért, hogy azokban a problémákat, hézagokat felismerje, gyakorlatilag nem csekélyebb, mint ha megbízása a teljes jelentés készítését is tartalmazná.
Minden jogász lehet átvilágító. A külföldi és legalábbis az ő példájuk nyomán ma már a belföldi befektetők az akvizíciós költségek között az ügynöki díjak, szakértői tanulmányok, a közterhek mellett kalkulálják a különböző átvilágítások költségeit, ezek elfogadott, együttes mértéke elérheti a befektetési érték 5-10 százalékát is. A jogi átvilágítás azonban külön szakterület a jogi szakmán belül, módszereit, elsősorban kérdőíveit, jelentésszerkesztési kívánalmait, interjúkészítési technikáit külföldről importáltuk és adaptáltuk a belföldi viszonyokra. Egy külföldi befektető nem csak nyelvi okból választ magának nagy ügyvédi irodát jogi átvilágítási szolgáltatásra, mert az anyanyelvén igényli a jelentést, és ezt egy fordító magyar eredeti alapján aligha készítheti el helyesen és az ügyfél számára érthetően, hanem az átvilágító jogi felelőssége számon kérhetőségét is szem előtt tartva választ, elvárva a legalább százmillió forintos (a befektetés értékéhez igazodó) szakmai felelősségbiztosítást. Minthogy jogi átvilágításra sok gazdasági szereplőnek szüksége lehet - és a potenciális átvilágítandók sincsenek kevesen -, a jogi átvilágítás tematikájának és módszereinek bemutatására rovatunkban visszatérünk.
Barna András ügyvéd
