Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A jogirodalomban már korábban felvetődött annak a lehetősége, hogy egyes speciális esetekben, például ha a gazdasági társaság, illetve vezető tisztségviselője, tagja vagy alkalmazottja környezetszennyező tevékenységet folytat, érdemes lenne a közigazgatási jog szankciórendszerén felül büntetést is kiszabni. Ezzel a hatósági jogalkalmazás átcsúszott volna a büntető anyagi jogiba, ami szakmai vélemények szerint eredményesebben kényszerítette volna ki a jogkövetést. Erre azonban nem került sor. A mára megváltozott szemlélet nem utolsósorban az uniós csatlakozásra vezethető vissza, amelynek keretében a nemzetközi egyezményekhez kell igazítani a magyar jogalkotást.
A hazánkban elfogadott, ám még hatályba nem lépett tavalyi törvény indoklása így szól: „A jogi személy büntetőjogi felelősségét kívánja intézményesíteni az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezménytervezet, a Corpus Juris (CJ), amelyet az Európai Unió parlamentjének megbízásából vezető európai jogtudósok egy csoportja dolgozott ki. A CJ dogmatikai megoldásait a jövő európai büntetőjoga szempontjából előremutatónak tekintik. A CJ rendelkezései szerint az ott meghatározott bűncselekményeket elkövethetik jogi személyek és olyan szervezetek is, amelyek a törvény szerint jogalanyisággal és saját vagyonnal rendelkezhetnek, ha a bűncselekményt a jogi személy vagy szervezet valamely szerve, képviselője vagy bármely más, a jogi személy nevében cselekvő, avagy tényleges döntési kompetenciával rendelkező személy a jogi személy érdekében követte el. A CJ azt is kimondta, hogy a jogi személy vagy más szervezet büntetőjogi felelőssége nem zárja ki a természetes személyek tettesként, felbujtóként vagy bűnsegédként való büntethetőségét ugyanazon cselekmény miatt.”
Több más egyezmény is érinti a jogi személy felelősségét. Vizsgálat tárgyává vált a határokon átnyúló szervezett bűnözéshez keretet nyújtó gazdasági társaság tevékenysége is, amely szintén indokolja az ilyen jogi személyekkel szemben való nemzetközi fellépést. Az uniós és nem uniós tagállamok sajátságosan reagáltak a kihívásra, és sajátságos jogi megoldásokat választottak. A tavaly elfogadott törvény szerint a magyar jog elveivel ez idő szerint olyan megoldás van összhangban, amely a jogi személlyel szemben alkalmazandó szankciót sajátos büntetőjogi intézkedésként szabályozza. Ezek szerint ez az intézkedés beépült a Btk. fogalomrendszerébe, noha az egyes rendelkezéseket külön törvény szabályozza, és a jogintézményt meghonosító törvény még nem lépett hatályba. A hatálybalépés az uniós csatlakozással következik be, amelynek időpontja egyelőre kérdéses.
Az európai fejlődést nyomon követve hazánkban a jogi személy nem válik elkövetővé, tehát az ítéletben erre vonatkozó rendelkezés vele szemben nem fog születni, csupán a büntetés kiszabása körében „lép be” mint szankcionálandó alany. Képviseletében, illetve érdekkörében ezért a képviselője jár el az eljárásban, mint ahogy ez történik egyéb jogviszonyokban is. Azonban ez is sajátságosan alakul, mivel a képviseletet a törvény szerint valójában ügyvédnek kell ellátnia. Az ilyen képviselet leginkább a védő eljárási helyzetéhez hasonlít.
Mindebből következik, hogy a büntetőeljárás a természetes és nem a jogi személlyel szemben folyik, tehát az eljárásnak csak ember lehet az alanya, így „a jogi személy az eljárásban nem terhelt, vele szemben nyomozást elrendelni, folytatni, megszüntetni, vádat emelni, vádemelés helyett más ügyészi jogkörbe tartozó szankciót alkalmazni nem lehet” - írja a törvény indoklása. A sajátságos jogi megoldás mögött azonban nem árt felhívni a figyelmet arra, hogy a szankcionálás valójában a természetes személyt érinti, hiszen az érdekeltségébe tartozó jogi személy akár meg is szüntethető, tevékenysége korlátozható, ezenfelül pedig pénzbírsággal sújtható.
Baranyi Róbert ügyvéd
