Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. (szjt.) szerint mindazon vállalkozások, amelyek üres hanghordozókat importálnak, illetve gyártanak, kötelesek szerzői jogdíjat fizetni ezen hordozók után az Artisjusnak, aminek indoka, hogy ezeket a hordozókat nagy arányban szerzői művek magáncélú másolására használják. A másolásra csábító források köre egyre bővül, a kereskedelmi forgalomban kapható műsoros hordozóktól a tévék, rádiók műsorán át az internetig terjed. Tekintve, hogy mind az importőr, mind a gyártó köteles a jogdíj megfizetésére, elvileg Magyarországon kereskedelmi forgalomban csak olyan üres hordozó lehet, amely után valaki már megfizette a szerzői jogdíjat.
Ennek ellenére a nagyáruházak polcain időről időre olyan - mélyen a szokásos kereskedelmi ár alatt lévő - CD-szállítmányok jelennek meg, amelyek esetében csak az ár alapján vélelmezhető, hogy utánuk szerzői jogdíjat nem fizettek. Végigkövetni az útjukat ugyanakkor igen nehéz, hiszen akár többször is eladhatták azokat. Bár a vámhatóság jogszabályi kötelezettség alapján adatokat szolgáltat az Artisjusnak, ezzel csak a legális kereskedelem deríthető fel, és valószínűsíthető, hogy időről időre csempészés útján az országba került szállítmányok is forgalomba kerülnek. Mindez nem csupán a szerzők, de azon vállalkozások érdekeit is sérti, akik legálisan importálnak hanghordozókat utánuk szerzői jogdíjat is fizetnek, hiszen a piacon ezek méltánytalanul hátrányos helyzetbe kerülnek az árversenyben.
Ezek az okok késztették arra az importőröket, hogy a hologramos címke bevezetését maguk kezdeményezzék, a Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége által már korábban alkalmazott közismert zsiráfos címke mintájára. A címkén az Artisjus felirat látható és az számozott, így azonosítható is. Bár az intézkedés a Magyar Közlöny 2002/2. számában közzétett Artisjus-díjszabásban is megjelent, annak bevezetésével egyidejűleg az Artisjus levélben is tájékoztatta az érintetteket, beleértve a nagyobb kereskedelmi láncokat is, amelyek ez évtől csak olyan hordozókat vesznek át, amelyeken szerepel a hologramos címke.
A fizetési kötelezettség egyaránt kiterjed az úgynevezett audio- és a data-CD-lemezekre. Az audio-CD-lemezeket szinte kizárólag zeneművek másolására használják, mert jobb hangminőséget biztosítanak, így azok jogdíja ez évtől magasabb lesz, mint a data-CD-lemezeké, amelyeket jobbára szintén szerzői művek másolására használnak, de kisebb részben egyéb adatok tárolására is. Ezt az arányt nemzetközi felmérések is alátámasztják. Az audio- és a data-CD jogdíja közötti különbség összhangban van a Nyugat-Európában elterjedt gyakorlattal. A fizetési kötelezettség ez év elejéig egyaránt terhelte mindkét hordozót, ám a jogdíj öszszege azonos volt.
A hologramos címke a törvény szóhasználatában úgynevezett jogkezelési adatnak minősül, vagyis olyan adatnak, amely a szerzői jog jogosultját azonosítja. Az ilyen adatok eltávolítása, megváltoztatása nemcsak a szerzői jog megsértését valósítja meg és a szerzői jogi törvényben meghatározott jogkövetkezményekkel jár, de a büntető törvénykönyv 329/C szakaszában szabályozott bűncselekmény is, ha azt haszonszerzési célzattal követik el. Az importőröknek, illetve gyártóknak bejelentési kötelezettségük is fennáll, melynek elmulasztása esetén a szerzői jogdíj kétszeres összegét kötelesek megfizetni.
Frank Edit ügyvéd
