Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az szja-törvény az ellenőrzött külföldi társaság (off-shore) fogalma alatt a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szabályát rendeli alkalmazni. Ez arra a külföldi személyre vonatkozik, amelyben az adózó vagy kapcsolt vállalkozása részesedéssel rendelkezik. Külföldi személy a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet. További feltétel, hogy az off-shore társaság székhelyének olyan államban kell lennie, ahol a külföldi személy jövedelmére jogszabály nem ír elő társasági adónak megfelelő adókötelezettséget. Ugyancsak idetartozik akkor is a cég, ha van ugyan társasági adó az adott államban, de az adóévre előírt adó mértéke nem magasabb 10 százaléknál. Abban az esetben azonban, ha a társaság székhelye szerinti állammal Magyarországnak van egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadókra vonatkozóan, akkor nem tartozik ide az adott társaság, még akkor sem, ha egyébként az előzőeknek megfelel. Ilyen például a Cipruson alapított off-shore társaság, mert Ciprussal van egyezményünk.
A szabályozásnak azokban az esetekben van jelentősége, ha a személyi jövedelemadóról szóló törvény a jövedelem keletkezését ahhoz köti, hogy a magánszemély a vagyoni értéket a piaci árnál alacsonyabb áron szerzi meg. A bizonyítási teher megfordítását az teszi indokolttá és szükségessé, hogy az off-shore-államok nem hajlandók semmilyen információcserére és ezért az adóhatóság nem képes ezen társaságok adóelkerülését megakadályozni.
A törvény egyéb jövedelemnek minősíti az ellenőrzött külföldi társaság által fizetett kamatot és osztalékot. Ugyancsak ide sorolja az off-shore társaság által kibocsátott értékpapír eladásából származó bevételnek az ennek megszerzésére fordított értéket meghaladó részét. Akkor is idetartozik a kapott kamat és osztalék, ha az ellenőrzött külföldi társaság megbízása alapján más fizeti ki azt. Ha olyan kamat fizetésére kerül sor, amelyet nem az off-shore társaság fizet ki a magánszemélynek az adott államban, hanem egy ott belföldi illetőséggel bíró bármely (jogi, illetve magán-) személy fizet, az is egyéb jövedelem.
Ha az ellenőrzött külföldi társaság jogutód nélkül megszűnik vagy a jegyzett tőkéjének leszállítását tőkekivonás követi, akkor a tulajdonos magánszemély tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya alapján a társaság vagyonából megszerzett jövedelem ugyancsak egyéb jövedelemnek minősül. Szintén egyéb jövedelem az ellenőrzött külföldi társaság vagyonából magánszemélynek a tagi jogviszonya miatt juttatott jövedelem.
Jövedelem a megszűnés, a leszállítás miatt kapott bevételből az off-shore társaság által kibocsátott részvény, üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog megszerzésére fordított értéket meghaladó rész. A jövedelemszerzés időpontját a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó - korábbi írásomban már ismertetett - rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. A nem pénzben kapott vagyoni érték esetén a magánszemély köteles annak piaci értékét megállapítani és bizonyítani. Ezeket a jövedelmeket a magánszemély köteles bevallani. Ha az adóhatóság az ellenőrzése során becsléssel vagy a nem valós piaci értékre hivatkozva magasabb jövedelmet állapít meg, mint a bevallott, a magánszemély köteles bizonyítani, hogy az off-shore jövedelemről általa tett bevallás valós. Ha nem tudja bizonyítani, akkor adóhiány kerül megállapításra.
Mindez természetesen csak akkor működik, ha az off-shore társaságból származó jövedelmet be is vallotta a tulajdonos. Ha az adóhatóság azt állítja, hogy a magánszemély tulajdonos egy ilyen társaságban, azt neki kell bizonyítania. A megfordított bizonyítási eljárás ugyanis erre nem vonatkozik.
Zara László
