Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Mt. szerint a munkáltató a munkavállalót különösen indokolt esetben meghatározott helyen és időben történő készenlétre kötelezheti. Eltérő rendelkezés hiányában a készenlét helyét a munkavállaló jogosult meghatározni. A munkaszüneti napon készenlét csak a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy veszély elhárítása érdekében rendelhető el. A készenlét időtartama alatt a munkavállaló köteles megőrizni a munkaképes állapotát, azaz nem hivatkozhat arra, hogy váratlan személyi és családi körülmények álltak elő. A készenlét elrendelését megkezdése előtt, legalább egy héttel korábban és egy hónappal előre közölni kell. Például valamely munkáltatónál a május hóra érvényes készenléti rendelkezéseket április utolsó hete első napján kell legkésőbb közölni. Ettől a törvényi előírástól a munkáltató különösen indokolt esetben eltérhet.
A készenlét esetén a személyi alapbér 25 százalékának megfelelő munkabér jár. A munkáltató által meghatározott helyen eltöltött készenlét esetén a munkavállalót ennél magasabb díjazás illeti meg. Amennyiben a készenlétet teljesítő munkavállalót a készenlét időtartama alatt munkára veszik igénybe, erre az időtartamra jogosult pótlékra. Ez tehát azt jelenti, hogy a végzett munka díjazásán felül 50 százalékos pótlék is megilleti, vagy ha a munkaidő-beosztás szerint pihenőnapon volt a készenlét és azalatt történt munkavégzés, a pótlék mértéke 100 százalék. Mód van arra is, hogy a készenlét időtartamára az abban előforduló munkavégzés ellenértékeként a készenléti díjat magában foglaló átalányt állapítsanak meg a munkavállaló részére. A törvény a munkáltató jogosultságaként állapítja meg, hogy a készenléti díjat és a pótlékkal növelt munkabért egyaránt magában foglaló, úgynevezett ügyeleti díjat állapítson meg.
Kiss Ferenc munkajogász
