Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A rendkívüli munkavégzés az új törvényi megfogalmazása szerint a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, illetve a készenlét alatt elrendelt munkavégzés. A korábbi szabály alapján évenként legfeljebb 144 óra volt a rendkívüli munkaidő mértéke, amit a kollektív szerződés előírása legfeljebb 200 munkaórára emelhetett. A módosított szabály alapján naptári évenként legfeljebb 200, kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb 300 óra lehet ez az időtartam. Bizonyos esetekben a munkavállaló rendkívüli munkára nem vehető igénybe, ez a helyzet a terhes vagy kisgyermekes anyáknál és a gyermeket egyedül nevelő férfiaknál áll elő. A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló csak beleegyezésével vehető igénybe rendkívüli munkára gyermeke egyéves korától négyéves koráig. Az említett eseteket kivéve a rendkívüli munka nem esik korlátozás alá, ha arra baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetve elhárítása érdekében kerül sor.
A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke 50 százalék. A felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként pótlék helyett szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál. Ha például a teljes munkaidős dolgozó beosztása szerint napi 8 órát dolgozna, ám két egymást követő munkanapon rendkívüli munkát rendeltek el számára, amely munkanaponként 4-4 óra időtartamú volt, a bére a következőképpen alakul: el kell számolni részére a 8 órás munkaidő ellenértékét és az ezt követő 4 órás munkaidő munkabérét 50 százalékos pótlékkal. A munkavállaló pótlék helyett szabadidőt kérhet, ami azt jelenti, hogy a rendkívüli munkaidővel érintett munkanapokon a két 12 órás munkaidő melletti bért kell számfejteni számára és a következő napot szabadidőként kell kiadni.
Ha a munkaidőkeret mellett foglalkoztatott munkavállaló napi munkaidő-beosztása szerinti munkaidejét ledolgozta, és számára rendkívüli munkavégzést rendeltek el, a pótlékkal emelt munkabért akkor is el kell számolni, ha a heti munkaidő mértéke a ledolgozható munkaórák számát nem haladja meg. Például: ha az előre közölt munkaidő-beosztás szerint az adott hét szerdai munkanapján reggel 8-tól 12-ig tart a munkaidő, az ezt meghaladó időre elrendelt rendkívüli munkavégzést 50 százalékos pótlékkal kell elszámolni.
A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék. A pótlék mértéke 50 százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot kap. Ebben a kérdésben a munkáltató dönt. Ha tehát nem kíván másik pihenőnapot biztosítani a munkavállalónak, részére a magasabb mértékű pótlékkal számfejtett munkabért kell fizetni. Ha viszont másik pihenőnapot biztosít, részére az alacsonyabb mértékkel pótlékot munkabért kell számfejteni. A szabadidőt és a pihenőnapot legkésőbb a rendkívüli munkavégzést követő hónapban kell kiadni. A rendkívüli munkavégzés ellenértékeként a rendes munkabéren felül átalány is megállapítható. A rendkívüli munkavégzés díjazására vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók azokra a munkavállalókra, akik munkaidejük beosztását, illetve felhasználását maguk határozzák meg.
Kiss Ferenc
munkajogász
