Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az szja-törvény új szabályként meghatározza, hogy ezen adókedvezmény vonatkozásában mi minősül lakáscélú felhasználásnak. Ilyennek minősül: i) a belföldön fekvő lakótelek, lakás tulajdonjogának, valamint a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése; ii) a belföldön fekvő lakás építése, építtetése; iii) a belföldön fekvő lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez. Ugyancsak ebbe a körbe tartozik a hitel lakáscélú felhasználása, ha az a korábban (1996 előtt) hatályos magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvénynek, illetve az azt követő időszakban hatályos szja-törvénynek a hitelszerződés megkötése napján hatályos rendelkezése szerinti történt, abban az esetben is, ha az előző felsorolás azt nem tartalmazza.
A törvény szerint az ilyen célú hitelek adósa a hitelintézettel megkötött szerződés alapján az összevont adóalap adóját csökkentheti az általa az adóévben a tőke, a kamat és a járulékos költség törlesztéseként megfizetett és a hitelintézet által igazolt összeg 40 százalékával, de maximum 240 ezer forinttal. Az adókedvezményt az 1993. december 31-e után felvett hitelekre lehet alkalmazni.
Nem vonatkozik azonban a kedvezmény az olyan hitelre, amelyet lakás-takarékpénztártól vettek fel, kivéve, ha a hitel áthidaló kölcsönnek minősül. Ugyancsak nem lehet igénybe venni a lakáshitel adókedvezményét, ha a tőke, a kamat vagy a járulékos költség törlesztésére olyan, a munkáltató által nyújtott lakáscélú hitelt használnak fel, amelynek alapján a munkáltatót az szja-törvény rendelkezése alapján nem terheli adófizetési kötelezettség. Ilyen a lakáscélú hitel, ha azt a munkáltató pénzintézet útján, annak igazolása alapján a munkavállalójának kamatmentesen, lakása építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez vagy bármely említett célra hitelintézettől felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta. Ennek oka, hogy az előbb említett hitel után nem kell a munkáltatónak a 44 százalék szja-t megfizetnie.
Az új lakások esetében már a 2001-ben visszafizetett összegekre igénybe vehető a megemelt kedvezmény. Használt lakások esetében a megváltozott szabály először csak a 2002. évben történt törlesztésekre érvényesíthető a 2003-ban beadásra kerülő adóbevallásokban, munkáltatói adóelszámolásokban. A használt lakásokra a 2001. évre csak a korábbi szabályok szerinti 20 százalék, maximum 35 ezer forint vehető igénybe adókedvezményként, természetesen itt is a ténylegesen törlesztett összegre számítva.
A lakáscélú hitel adókedvezménye az adóstársak között megosztható, ám megosztás esetén az adóstársak által együttesen igénybe vehető kedvezmény összege sem haladhatja meg a 240 ezer forintot adóévente. A megosztott, illetve a magánszemély által igénybe nem vett kedvezményt az adóstárs nyilatkozata alapján veheti igénybe a másik adóstárs. Ennek a nyilatkozatnak tartalmaznia kell az adóstárs adóazonosító jelét és a lakótelek, a lakás helyrajzi számát. A kedvezményt a munkáltatói adómegállapításban a munkáltatónak adott nyilatkozat alapján, vagy a magánszemélynek az általa beadandó adóbevallásban, vagy ha ezekben elmulasztotta, önellenőrzéssel lehet igénybe venni.
Zara László
