Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A TASZ felhívja a figyelmet arra, hogy 2002. június 30. után minden 2 millió forint feletti bankbetét névre szólóvá történő átalakításakor a betétes adatait az ORFK számára meg kell küldeni, 2004. december 31. után pedig a betéteket csak a rendőrség jóváhagyásával szabad névre szólóvá alakítani. Csakhogy mivel az adatküldés, illetve a jóváhagyás kérése a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény alapján történik - érvel a TASZ -, az ORFK értesítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha folyamatban lévő nyomozás során pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény merül fel. A másik érv: az AB a személyes adatok védelméhez való jog értelmezése során kimondta, hogy az „információs önrendelkezési jog gyakorlásának feltétele és egyben legfontosabb garanciája a célhozkötöttség. Ez azt jelenti, hogy személyes adatot feldolgozni csak pontosan meghatározott és jogszerű célra szabad.” Márpedig az új rendelkezés egy meghatározott összeget meghaladó összes betétnek meghatározott időpont utáni névre szóló alakításakor írja elő az adatok közlésének kötelezettségét, azaz a betét névre szóló átalakítását minden esetben és minden más körülménytől függetlenül a pénzmosásra utaló ténynek tekinti.
A TASZ rámutat, hogy a betétesek túlnyomó többsége törvénytisztelő állampolgár; a magántitok és a személyes adatok védelméhez való, az alkotmányban is rögzített jogaik korlátozása nem elfogadható még akkor sem, ha a jogszabály alkotója az intézkedéstől a rendőri felderítés hatékonyságának növelését várja. Nem kerülhet rendőri nyilvántartásba egy állampolgár, nem kezelheti rendőr az adatait, nem indítható esetleg büntetőeljárás ellene pusztán azért, mert bemutatóra szóló takarékkönyvét a megadott határidőn belül nem alakította át névre szólóvá, esetleg azt elfelejtette. A civil szervezet az AB-tól kéri az elfogadott módosítás hatályon kívül helyezését.
D. P.
