Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tervezetben részben változnak a küszöbértékek, amelyek kiváltják a nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettséget. A hatályos szabályozással egyezően megmarad a 33 százalékos érték mint főszabály. Jelentős változtatás azonban, hogy ha a nyilvánosan működő részvénytársaságban egy részvényes sem rendelkezik sem közvetlenül, sem közvetve a szavazati jogok több mint 10 százalékával, a vételi ajánlat megtétele már a 25 százalékot meghaladó befolyás megszerzéséhez is kötelező. A 25 százalékos küszöb bevezetése nem jelenti kétfokozatú küszöbérték bevezetését, ugyanis ha a vételi ajánlattétel kötelezettsége a 25 százalékos befolyás megszerzéséhez igazodik, úgy a 33 százalékos mértékű befolyásolási küszöb átlépéséhez vételi ajánlattételre nincs szükség. A részvénytársaság alapszabálya sem írhat elő ilyen tartalmú rendelkezést. A küszöbértéket mindig a vételi szándék időpontjában fennálló tényleges helyzet határozza meg. A küszöbérték objektív megállapítását elméletileg a bevezetésre kerülő bejelentési kötelezettségre vonatkozó szabályok és a felügyeleti nyilvántartás biztosítják.
Ha a vételi ajánlat eredményeként a befolyásszerző átlépi az irányadó küszöbértéket, további befolyásszerzéséhez nem kell újabb vételi ajánlatot tennie, minden egyéb esetben igen. Kötelező az ajánlattétel akkor is, ha egy 33 százalék feletti befolyással rendelkező idegeníti el részesedését egy megjelenő új tulajdonos részére, vagy ilyen tulajdonostól szerez másik tulajdonos annyi részesedést, amivel utóbbi részesedése 33 százalék fölé emelkedik, függetlenül attól, hogy az eredeti részvényes befolyását nyilvános vételi ajánlat útján szerezte-e meg. Ezzel a jogszabály azt az elvet követi, hogy a kisebbségi részvényesnek minden új nagytulajdonos megjelenése esetén újra biztosítani kell a kivonulás lehetőségét, hiszen a társaság teljesítménye jelentős mértékben a nagytulajdonos személyétől függhet.
Amennyiben a törvény szerint a szavazati jogokat össze kell számítani, a vételi ajánlat megtételére valamennyi fél közösen köteles, de lehetőségük van arra, hogy megállapodjanak a vételi ajánlatot tevő fél személyéről. Ez a megállapodás azonban nem mentesíti a feleket az ajánlattételi kötelezettség alól, vagyis ha a megállapodásban szereplő fél utóbb a vételi ajánlat megtételét mégis elmulasztja, akkor a többi fél kötelezettsége feléled. Bár a tervezet kifejezetten azt az esetet nevesíti, amikor az együttes befolyásszerzésre valamely megállapodás útján kerül sor, véleményem szerint ez szövegezési hiba, ugyanis ugyanebbe az esetkörbe tartozik a közvetett tulajdonszerzés esetén való közös kötelezettség, vagy a közeli hozzátartozó esete is.
A tervezet egyértelművé teszi, hogy azokban az esetekben, amikor befolyásszerzésre nem a befolyásszerző közvetlenül erre irányuló magatartása következtében kerül sor, továbbá a vételi és visszavásárlási jog, illetőleg határidős vételi megállapodás teljesítése alapján, vagy az állami vagyonkezelő szervezet által lefolytatott eljárás keretében történik a befolyásszerzés, akkor a befolyásszerzés érvényesen létrejön még a nyilvános vételi ajánlat megtétele előtt, de az így megszerzett befolyás mértékét és jogcímét a szerző fél köteles haladéktalanul bejelenteni és közzétenni, a vételi ajánlatot pedig legkésőbb a befolyásszerzés bejelentésétől számított 15 napon belül kell megtennie.
Kircsi Anikó ügyvéd
