Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének (vagy egészének) megfizetéséhez kötheti. Az adóbírság kiszabásának mellőzését vagy a bírság, pótléktartozás összegének elengedését megengedő szabály illeszkedik a már kialakult gyakorlat rendjébe, törvényessé téve azt. Ha az adózó ugyanazon helyiségében (műhely, üzlet, telep stb.) az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtaadási kötelezettségét, mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 6, a harmadik alkalommal 10, a negyedik és minden további alkalommal 20 nyitvatartási napra lezárja, függetlenül attól, hogy a második és a további ellenőrzések között milyen időtartam telt el. Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, illetőleg igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiség 12 nyitvatartási napra lezárható vagy az adózó tevékenységének jellege szerint az adóköteles tevékenység gyakorlása ugyanezen időtartamra felfüggeszthető. Ismételt előfordulás esetén a lezárás, illetőleg a felfüggesztés időtartama 60 nyitvatartási nap. A szankció alkalmazásában az újdonság az, hogy a bezárás időtartamára nap helyett nyitvatartási napot mond ki, ami lényegesen nagyobb hátrányt jelenthet az adózónak.
A végrehajtás során a végrehajtási kifogásra jogosultak köre kibővül azzal a személlyel, akinek a végrehajtás jogát vagy jogos érdekét sérti. Az adóhatóság a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szerint két esetben kötelez vételár-különbözet megfizetésére, ha a ki nem fizetett ingóságot a további árverezés során alacsonyabb áron vették meg, mint amennyit a fizetést elmulasztó árverező ajánlott, valamint akkor, ha a második árverésen az ingatlant alacsonyabb áron adták el, mint amennyit az első árverésen a korábbi árverési vevő felajánlott. Az adóhatóság a vevőt e vételár-különbözetek megfizetésére határozattal kötelezi. Az árverési vevő fizetési kötelezettségét megállapító jogerős határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat.
A régi szabály szerint az adóigazgatási eljárásban hozott határozatot kézbesítettnek kell tekinteni, ha a postai kézbesítés második megkísérlését követő öt munkanapon belül a címzett azt nem vette át és a posta a rá vonatkozó szabályoknak megfelelően az iratot visszaküldte az adóhatóságnak. Ezt a rendelkezést 2001-től minden adóhatósági iratra ki kell terjeszteni. Az irat átvételében akadályozott adózó igazolási kérelemmel élhet. Az adóhatósági iratot akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Amennyiben a magánszemély adózó ismeretlen helyen tartózkodik, az adóhatóság az iratot a kirendelt ügygondnok részére kézbesíti.
Vassné Halmai Anikó, adószakértő
