A közép-kelet-európai (KKE) régió ICT (Information and Telecommunication Technology) piaca növekedésének legfőbb hajtóereje 2004-ben az uniós csatlakozás volt. A relatív méret, mint a GDP és az egy főre eső költés aránya tekintetében a magyar ICT-piac a legfejlettebb a régióban – derül ki az EITO (European Information Technology Observatory) 2005-ös, Kelet- és Nyugat-Európa országainak it- és telekommunikációs piacáról készített elemzéséből. Ezzel szemben az is igaz, hogy az ország 2004-ben 5,8 százalékos költésnövekedésével, 5,7 milliárd eurós összeget elérve a legalacsonyabb növekedési arányt produkálta az EITO felmérésében szereplő országok között. A számok mögött a felmérés szerint a lassan növekvő telekommunikációs szolgáltatások és a kommunikációs felszerelések piacának gyengélkedése áll.
A KKE régió országainak gazdasági növekedésében és fejlődésében egyre nagyobb jelentőséggel bír az it-szektor: az elmúlt egymást követő évek relatíve nagy arányú befektetései az információtechnológia egyre több gazdasági szektorba való beépülését eredményezte. Az it-befektetések országonkénti egy főre eső GDP-re kivetített aránya azonban azt mutatja, hogy az informatika használatában továbbra is szakadék tátong az EU 15-ök és az új tagországok között. Az egy főre eső it-költések az egész régióban alacsonyak a GDP egyre nagyobb hányadát kitevő it-infrastruktúra-fejlesztések ellenére. A tanulmány megjegyzi, hogy még évekbe telhet a KKE régió országainak a nyugat-európai it-penetráció és ráfordítások szintjének elérése. Magyarország esetében az e szektorra költött pénz 11,6 százalékkal, 1,9 milliárd euróra növekedett az elmúlt évben.
A komputerhardverek és LAN-hardverek területén dinamikus – az előbbi esetében 15,8, az utóbbi esetében pedig 28,8 százalékos – növekedés volt megfigyelhető, amelyhez az it-szolgáltatásokra fordított költések lassulása párosult, ami tavaly 7,6 százalékos növekedést jelentett. Mindazonáltal elmondható, hogy a magyar piac a teljes it-költések kevesebb, mint 50 százalékát kitevő hardverráfordításokkal továbbra is a fejlettebb országokra jellemző jegyeket mutatja a régióban.
A KKE régió többi országához hasonlóan a magyarországi telekommunikációs piac mobilszegmensén is erős növekedést lehetett tapasztalni, amely a fix vonalas szolgáltatókat hátrányosan érintette. A mobilpenetráció jóval 80 százalék fölé emelkedett és a piac az UMTS-licencek kiadásával jelentős lépést tett a 3G-s rendszerek felé. Eközben főleg az ADSL és a kábelmodemes szolgáltatások terén a fix vonalas széles sávú szegmensben továbbra is jelentős, gyors növekedést lehetett tapasztalni, amely kissé megingatta a vezetékes telefonpiacot.
Tovább folytatódott a magyar információs társadalom stratégia kialakítása, amelynek keretében 2004-ben 19 programot hirdettek meg, köztük a standard központi foglalkoztatási rendszer kialakítását, az üzleti ágazatok közötti kereskedelmi rendszer létrehozását a közép- és kisvállalatokra összpontosítva, a központi és helyi kormányzati szervek online szolgáltatásaihoz szükséges elektronikus rendszerek megteremtését, illetve ennek jogi háttere biztosítását, a nemzeti digitális adattár létrehozását, a közegészségügy fejlesztése terén a preventív gyógyszer- és egészségügyi menedzsment ösztönzésére a digitális tartalmak és csatornák kialakítását, illetve a kormányzati épületek széles sávú internet-hozzáférésének kialakítását az egész ország területén.
Február közepén hirdették meg a nyilvános internet projektjét: a 40 millió eurós kormányprogram az elmaradottabb régiók széles sávú internethálózatba történő bekapcsolását tűzte zászlajára.
Ami pedig a magyar PC-piacot illeti, ez az elmúlt évben 21,3 százalékos növekedést produkált. A piacbővülés leginkább a nagyszabású projekteknek – köztük a középiskolák és a kormányzati adminisztráció részére történt kormánymegrendeléseknek –, valamint a kiskereskedelmi promóciók és a kormány bővülő Sulinet Express programja által ösztönzött fogyasztói és kisvállalkozási keresletnövekedésnek volt köszönhető.
