BUX 143072.29 0,94 %
OTP 46920 0,45 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A cégek fele erősíti online kommunikációját

Minden ötödik vállalat szerint az internetes megjelenés semmilyen pluszbevételt nem hoz, míg közel 50 százalékuk a forgalom 1–5 százalékát tulajdonítja az online jelenlétnek. Az interneten elérhető vállalatok 50 százaléka tervez többet költeni online marketingre és reklámra 2004-ben.

2004. június 24. csütörtök, 12:32

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egy kutatás szerint az interneten elérhető vállalatok közel 38 százaléka alkalmazott már eddig valamilyen rendszerességgel online reklámokat. A felmérés eredményei alátámasztották azt a közhiedelmet, amely szerint a cégek nem ismerik kellően az interneten elérhető célcsoportokat, nem használják megfelelően az online kommunikációs lehetőségeket, és ennek következtében gyakran elmarad internetes hirdetéseik várt eredménye. A vizsgált vállalatok vezetői közül minden második becsülte túl a gyakori internetezők számát. Túlbecsülik továbbá a diákok arányát is: kétharmad részük úgy ítéli meg, hogy e felhasználói kör súlya jelentősebb, mint 40 százalék, sőt, a vállalatvezetők közel 30 százaléka szerint ez az arány magasabb, mint 60 százalék. (A tényleges arány jóval alacsonyabb.) A reálisnál jelentősebbnek ítélik a felsőfokú végzettségűek és a budapesti internethasználók arányát is, alulbecsülik viszont az online módon vásárlók számát. A banner reklámoknak a valóságosnál nagyobb direkt hatékonyságot tulajdonítanak: a megkérdezettek közel 50 százaléka szerint az átlagos átkattintási arány meghaladja az 5 százalékot (a tényleges arány: 0,25–0,5 százalék között van).
A vizsgált vállalatok jellemzően három szempont miatt döntöttek az internet alkalmazása mellett. Ezek a következők: remélt marketinghaszon és az értékesítés támogatása, kapcsolattartás ügyfelekkel, illetve partnerekkel és piaci információk gyűjtése. Fontos az is, hogy a vállalatok milyen céllal készítették honlapjukat, hiszen gyakran nehezen találnak választ arra kérdésre: miért is érdemes nekik web site-ot üzemeltetni. A felmérés eredményei szerint a rangsorban az első három helyen az alábbi célok állnak: információközlés, imázserősítés, reklámszempontok és az értékesítés ösztönzése.
Az online marketingeszközöket a megkérdezett vállalatok közel fele még nem alkalmazta, de harmaduk tervezi kipróbálásukat. E célra a honlap mellett leginkább hirdetési célú cikkeket készíttetnek, ezt követi az e-mailes marketing és a banner használata. A jelenleg elzárkózók több mint fele alkalmazná az online marketinget, ha:
– nagyobb és differenciáltabb lenne a megcélozható célcsoport,
– olcsóbb lenne a kommunikációs csatorna,
– hatékonyság alapján kellene fizetni,
– a jelenleginél kedvezőbb áron lennének elérhetőek a piaci információk.
Az online reklámok bevetése a vállalatok döntő többsége, közel háromnegyede szerint csak bizonyos esetben célszerű kommunikációs csatorna, amelyet elsősorban információközlésre, másodsorban értékesítésösztönzésre, harmadsorban márkaépítésre lehet felhasználni. A megkérdezettek az online ügyfélszolgálatot és PR-t tartják a leghatékonyabb marketingeszközöknek, illetve a honlapot és az e-mailt a legjobb reklámeszköznek. Ezeket a hirdetési célú cikkek és a nyereményjátékokkal egybekötött hirdetések követik a hatékonysági sorrendben. Ezt az értékelést árnyalja, hogy a vállalatok egyharmad része nem tudja megítélni az online kommunikáció hatékonyságát. Közel 20 százalékuk nem elégedett, közel 50 százalékuk legalább átlagosan elégedett az internettel mint üzleti médiával. A hatékonyságot döntően a cégen belül mérik és csak másodsorban bíznak meg ezzel reklámügynökségeket, piackutató, webtervező vagy -tanácsadó cégeket.
Pái Attila
Ph.D.-hallgató
Szent István Egyetem

keret:
A kutatás véletlenszerűen kiválasztott 1000 vállalat körében készült online kérdőíves megkérdezéssel (CAWI). A megkérdezett személyek vállalati marketing-, PR- és kereskedelmi vezetők, egyes esetekben it-vezetők voltak. Az adatfelvétel 2003. december 10. és 2004. január 10. között történt. A felmérés kérdőíve két részből tevődött össze. Az első részben az általános vállalati és kommunikációs jellemzők kerültek terítékre, míg a másodikban azokat vállalatokat kérdezték az internetes kommunikációról, amelyek alkalmaznak marketing-kommunikációs eszközöket, de nem tartoznak a mikrovállalkozások és a piac direkt szereplői közé (online-reklámügynökségek; webtervező cégek; felületértékesítők). E csoportba a felmérés 300 vállalata tartozott. A cikkben szereplő eredmények e csopora értendők.

Diószegi József
Diószegi József

Ez is érdekelhet