Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Idén 150 millió Bluetooth-chipsetet fognak beszerelni különböző számítástechnikai és telekommunikációs eszközökbe – idézi a Frost & Sullivan piackutató előrejelzését a Financial Times –, ami duplája a tavalyi mennyiségnek és még ennél is brutálisabb ugrás a 2001-es 9,4 millióhoz képest. E mennyiség kétharmada mobiltelefonokba kerül, a maradék zömét komputeralkalmazásokhoz adják majd a gyártók, és mindezért egyre kevesebbet kell fizetni, mert a növekvő gyártási mennyiséggel fordított arányban változik, azaz esik a termék darabára. Szakértők szerint egy zsebi árából mindössze öt dollár a Bluetooth-csatoló költsége, ugyanez hat dollár a laptopok esetén. Az eszköz terjedését segíti az is, hogy a korábbi kompatibilitási problémák megszűnőben vannak, továbbá hogy a Microsoft Windows XP-hez még a nyár előtt piacra kerülő Service Pack 2 javítócsomagba beépítik a Bluetooth támogatását. (Jelenleg egyik operációs rendszer sem támogatja természetes módon a technológiát, ezért e célból egy kiegészítő szoftvert kell telepíteni a gépekre.)
A Bluetooth eddig nem igazán teljesítette a hozzá fűzött reményeket. Bár nem lenne túl drága vezeték nélküli összeköttetést teremteni a segítségével a billentyűzetek, egerek, nyomtatók és a számítógépek között, ez a lehetőség nem ragadta meg az emberek fantáziáját. A Bluetooth hívei azt is kénytelenek voltak belátni, hogy kedvencük sem átviteli sebességben, sem hatótávban nem versenyezhet a Wi-Fi vezeték nélküli technológiával. Emellett a két technológia osztozik a 2,4 gigahertzes frekvencián, ám mindez nem tántorítja el a Bluetooth híveit attól, hogy inkább kiegészítő megoldásoknak lássák őket, mint versenytársaknak. Míg a Wi-Fi, mintegy helyettesítve az Ethernet kábeleket, arra jó, hogy nagy sebességű hozzáférést biztosítson az internethez, a Bluetooth, az összes többi vezeték helyére lépve, az eszközök közötti rövid távú kapcsolat eszköze.
Összességében úgy tűnik, a felek nem tudják legyőzni egymást, ehelyett olyan megoldások születnek, amelyek békés egymás mellett élésüket szolgálják. Az egyesült államokbeli Broadcom chipgyártó például olyan technológiát fejleszt, amely lehetővé teszi, hogy a Wi-Fi és a Bluetooth intelligensen megosztozzanak a 2,4 gigahertzes frekvencián, és az Intel is felvásárolt egy hasonló megoldáson fáradozó céget, ami azt sejteti, hogy szintén a két technológia egyesítésén dolgoznak. Ha ez utóbbi igaznak bizonyul, az megnyitja az utat a Bluetooth előtt a pc-piacra.
A mobiltelefon-bizniszt ugyanis többé-kevésbé már meghódította a „kék fog” – több mint 70 millió zsebiben van Bluetooth-chip, és a Forrester Research piackutató szerint négy év múlva az összes készülék háromnegyedében lesz ilyen kiegészítő. Európában tavaly a zsebik 18 százaléka volt Bluetooth-képes, az USA-ban idén várható áttörés, amit elsősorban az ösztönöz, hogy több államban tilos vezetés közben mobilozni, és a fülhallgató és a mobiltelefon közötti drótmentes összeköttetés kényelmes megoldást kínál e téren a szabálykövető viselkedésre. Emellett hificuccokat, GPS helymeghatározó berendezéseket is „felszerszámoznak” majd a gyártók vezeték nélküli képességekkel, de elképzelhetők ipari alkalmazások, például kórházak műtőinek kábeldzsungele váltható fel ilyen összeköttetésekkel. Mindez azonban akkor valósulhat meg, ha a Bluetooth-eszközöket forgalmazó cégeknek sikerül felpörgetni az eladásokat és a tömegtermékek piacának mellékszereplőjéből az egyik főszereplővé tenni technológiájukat.
Komócsin Sándor
