Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Egyes szakértők szerint megszületett a válasz arra a nagy it-rendszerekben előforduló problémára, hogy sok fejlesztési projektet kell kezelni egyidejűleg, kevés pénzből, szoros határidőket betartva. A varázsszó így hangzik: informatikai portfólió-menedzsment – írja a Financial Times. Bár az újdonság még csak néhány éves múltra tekint vissza, elég népszerű. A Meta Group it-tanácsadó szerint az Egyesült Államok vállalatainak 42 százaléka vezetett be valamilyen szintű it-portfólió-menedzsmentet.
A módszer lényege, hogy segítségével meghatározzák az informatikai erőforrások, szakemberek, eszközök felhasználásának, illetve az it-projektek lebonyolításának fontossági sorrendjét, költségkereteit, az erőforrások átcsoportosításának, elvetésének előnyeit és hátrányait, az it-rendszerekkel kapcsolatos döntések hatását, az egyes lépésekkel járó kockázatot. Dolog lényegében ugyanazt a logikát követi, ami a pénzügyi eszközök befektetési portfólióinak kialakításakor érvényesül. Ennek tükrében nem meglepő, hogy az eljárás az Egyesült Államokban a nagy pénzügyi szervezetek körében a legnépszerűbb. A feltörekvő piacokra specializálódott Standard Chartered Bank vezetése például korábban úgy találta, hogy bár alaposan előkészítették az informatikai beruházásokat, maguk a projektek később egymástól függetlenül zajlottak. Az informatikai portfólió menedzselésének bevezetésével képessé váltak arra, hogy egyidejűleg, egymással párhuzamosan lássák a költségek és az erőforrások alakulását, hogy menet közben módosítsák a projekteket, ha például átfedéseket találnak. Ehhez a bank a szakterületre specializálódott Niku szoftverét is használja, amellyel a világon szétszórt ötven irodájában dolgozó 29 ezer alkalmazott munkájának összehangolt informatikai támogatásáról kell gondoskodnia. A Niku szoftverével a Standard Chartered it-vezetői például figyelemmel kísérhetik a bankban zajló üzletfejlesztési projekteket – általában számos ilyen fut egy időben –, és az összkép ismeretében beavatkozhat azokba.
A portfóló-menedzsmenttel elérhető költségcsökkentésre hozza példaként a Meta Group egy brit kereskedelmi bank példáját, amelynek it-részlegét négyszázalékos megtakarításra kötelezték. A módszer segítségével átértékelték a pénzintézetben folyó it-projekteket, felmérték azok várható hozzájárulását a szervezet jobb működéséhez, és az elemzés eredményeként újraosztották az költségkereteket. Szemben a hagyományos lefaragásokkal, amikor minden projektvezető kénytelen valamiről lemondani, ebben az esetben minimálisra csökkentették az áldozatokat, mert meg tudták találni azokat a részleteket, amelyekre feleslegesen költöttek volna.
A módszer segítségével párhuzamba állíthatók az it-célok a vállalatok egyéb céljaival, és könnyebb kialakítani azok összhangját. A Giga Research piackutató ennek kapcsán háromlépcsős hierarchiába rendezte a cégek informatikai igényeit: vezető, követő és konzervatív szintekre bontja az alkalmazandó technológiákat. Elemzésük szerint ugyan nem mindig célszerű vállalni a legkorszerűbb megoldások bevezetési költségeit, de amelyik vállalat visszafogja magát ezen a téren, az azt kockáztatja, hogy ügyfelei konzervatívnak minősítik. A Giga a Merrill Lynch példáját említi, amelyre a kilencvenes években megorroltak a befektetők, mert it-rendszere túl lassan bonyolította le a részvénytranzakciókat. Ugyanakkor a biztosítási szektorban jobban tolerálható a viszonylagos lassúság, mert a konzervatív viselkedés jót tesz a biztosítók imázsának.
Komócsin Sándor
