Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
– A kilencvenes évek elején, amikor a Compaq hazai képviseletének kiépítésén dolgozott, találkozott már az e-Magyarország fogalmával? – kérdeztük Rajkay Mátyás német-magyar üzletembert, a Transtec AG kelet-közép-európai régióért felelős vezetőjét.
– Ha ez a fogalom akkor még nem is jelent meg közvetlenül az üzleti életben dolgozó informatikai szakemberek beszélgetéseiben, azt már akkor is látni lehetett, hogy Magyarországon nagyon jó elektronikus infrastruktúra épül ki. Ez később jó alapja lehet minden olyan fejlesztésnek, így az e-Magyarország kialakulását szolgáló lépéseknek is, amely erre a háttérre támaszkodik. Sok olyan technológia került be az országba abban az időben, amely még Németországban sem volt megtalálható, egyszerűen azért, mert itt a nulláról indult a fejlesztés. A legjobb példa erre a mobiltelefónia, amely az elmaradott vezetékes távközlés miatt gyorsabban, magasabb technikai színvonalon épült ki Magyarországon, mint Németországban, ahol jó volt telefonellátottság. (A német autópályákon akkoriban hol volt térerő, hol nem, míg itt mindenütt könnyen tudtam haszni a mobilomat.)
Ez a jó infrastrukturális háttér azután a kilencvenes évek végén az internet elterjedését is segítette. Igaz, hogy a magánfelhasználóknak egyelőre túl drága – a németországinál abszolút értelem és relatíve, a keresetekkel való összehasonlításban is költségesebb – az internet-hozzáférés fenntartása, de a vállalatok, különösen az erős nemzetközi kapcsolatokat ápoló cégek „behálózottsága” nem marad el a nyugat-európai színvonaltól. Gondot okozhat ugyan, hogy a szoftvereket honosítani kell, ugyanakkor ez előnyt is jelenthet, mivel a kiváló magyar informatikusok sokszor jobb megoldásokat hoznak létre, mint ami a nemzetközi piacon kapható. (Például a customer relationship management, CRM területén találkoztam ilyen programokkal.) A kisvállalatoknak, amelyek PC-s szervereket használnak, bizonyára javítani kell a technológiájukat, ha komolyabban részt akarnak venni az e-üzletben, de ez – ismétlem – csak egy az egyébként jó it-infrastrukturális környezetben megoldandó részfeladatok közül.
– Találkozott akkoriban az államigazgatás területén működő e-hivatali megoldásokkal?
– Talán nem is az a fontos, hogy hány jó informatikai rendszert telepítettek az egyes hivatalokban, és hogy ezek mennyire voltak sokoldalúak, hanem inkább az, hogy már akkor is sok jó szakember dolgozott ebben a szférában, akik nyitottak voltak az újdonságokra, a technológiai fejlesztésre. Amiről konkrét tudomást szeretem, az a munkaügyi minisztériumnál működő informatikai háttérrendszer volt, amely akkor nemzetközi összehasonlításban is kiválónak bizonyult. A német munkaügyi tárca mindenesetre irigykedve nézhette – ahogy már említettem, Magyarországon nulláról indult az it-infrastruktúra kiépítése, így olyasmit is megalkothattak, amit a piacgazdaság viszonyai között kialakult, bevált, hagyományos rendben működő szervezetek nehezebben vesznek át.
– Mennyire látja pénzkérdésnek az e-hivatalok kialakítását?
– Az Európai Unióban mindenütt szoros költségvetéssel működnek az államigazgatási szervezetek. Mindig kevés a pénz a felújításokra, a korszerű informatikai rendszerek telepítésére, mégis előre kell lépni ezen a téren. Magyarországon az uniós csatlakozás véleményem szerint erősíteni fogja az informatikai beruházásokat, hiszen meg kell oldani a közösségi alapokhoz, intézményekhez való csatlakozást, amely új fejlesztéseket igényel. Ehhez némileg át kell alakítani a közbeszerzési rendszert, hiszen például az unió előírja, hogy a kétszázezer euró feletti vásárlásokat nemzetközi tenderen kell meghirdetni.
– Egy olyan vállalkozás, mint a Transtec, milyen lehetőségeket lát az e-társadalommal kapcsolatos fejlesztésekben?
– A Transtec infrastruktúra-szállító, tehát mi nem megoldásokkal foglalkozunk. Azok a partnereink, amelyeknek ez az utóbbi a profilja, természetesen elindulnak az e-Magyarországgal kapcsolatban kiírt pályázatokon is, így közvetve nekünk is üzleti lehetőséget kínálnak ezek a projektek. Erre példa több tanácsadó cég, amelyek részt vesznek ilyen programokban, s a közvetítésükkel a mi termékeink is bekerülhetnek az e-Magyarország eszköztárába.
Általánosságban az a véleményem, hogy lényegében ugyanaz igaz az e-igazgatásra, mint az e-üzletre. A szervezetek nem azért kezdenek el ezzel foglalkozni, mert hallották, hogy jó és korszerű dolog e-megoldásokat alkalmazni, hanem azért, mert közvetlen hasznát látják ennek és ezzel egyidejűleg megszerezhetővé válik számukra a piacon az újításhoz szükséges technológia. Például a kisebb vállalkozások és önkormányzatok egyaránt hatékonyságuk javulását várhatják az ügyintézésük elektronikus útra terelésétől, ugyanakkor ugyanazokat a technológiai építőelemeket alkalmazhatják e-üzleti, illetve e-igazgatási megoldásaikban.
Másfelől nézve: a Transtecnek mint technológiaszállítónak éppen emiatt az összeolvadás miatt nem válik szét, hogy mondjuk egy vállalat vagy kutatóintézet azért vásárol-e tőle, hogy a megszerzett berendezésekkel elmélyítse e-üzleti tevékenységét, vagy azért, mert ugyanezekkel az eszközökkel mellesleg adóbevallását, vámelszámolását stb. is el kívánja intézni.
– Hogyan látja az e-országok kialakulásának feltételeit a magánfelhasználók oldaláról?
– Nézze, én nemrég költöztem egy tízezer lakosú faluba, ahol az önkormányzat honlapjára fellépve elektronikus úton el tudtam intézni minden problémámat a címbejelentéstől kezdve a szemétszállítás megrendeléséig. Tudom, hogy ez ma még nem általános: nemcsak az ilyen szintű e-önkormányzat kevés, de sokszor hiányoznak a felhasználók alapvető készségei az újfajta ügyintézéshez és bizonyára sokan félnek, hogy adataik kikerülhetnek valahogy a rendszerből. Ugyanakkor előfordul, hogy ellopják a postás táskáját, benne a levelekkel, pénzküldeményekkel, mégis bízunk a postában.
Óriási a különbség ebből a szempontból a mai fiatal korosztályok és az idősebbek között. A mai huszonévesek már az internetkorszakban nőttek fel, sokkal természetesebben bánnak a számítógéppel, mint mi, akik idősebb fejjel tanultuk meg az e-mailezést, az internetezést stb. Mondok egy példát erre. Együtt dolgozom két kelet-európai diákkal. Az egyikük lengyel, s amikor először ült be nálunk, Németországban az irodában a számítógép elé, csak annyit kérdezett, mi a belépési jelszó. Ezt megadtam neki és utána úgy dolgozott a gépen, mintha otthon lenne. Semmi egyebet nem kellett neki megmutatni. A Sulinet program nagyon jó dolog ebből szempontból, mert olyanokhoz is elviszi a számítógép használatát, akik enélkül nem ismerkednének meg vele.
– Ha már említi, az olyan programok, mint a Sulinet vagy az eEurope, mennyit segítnek az e-országok kialakulásában?
– Ezekkel kapcsolatban hasonlót mondhatok, mint amit már az e-üzleti, e-igazgatási megoldások bevezetésével összefüggésben említettem. Önmagukban, azzal, hogy léteznek nem oldják a feladatokat az érintettek helyett. Sokan legyintenek az ilyen programokra és azt mondják, majd elmegy az a maga útján, aztán vagy lesz valami eredménye, vagy nem. Ugyanakkor ha olyan előnyök eléréséhez segítik az embereket, a cégeket, amelyekért érdemes megmozdulniuk, akkor jó ösztönzői lehetnek a változásoknak. Ha egy ilyen program felhívja az embereket arra, hogy maguk tegyenek valamit, akkor már elérte a célját – és hadd ismételjem meg: Magyarországon igen jó infrastrukturális feltételek vannak az új kezdeményezések megvalósításához.
– Optimizmusát magyar–német voltának tulajdonítom. Hazai szakemberektől aligha hallani ilyesmit.
– Pedig komolyan gondolom, amit mondtam. Az új generációk, már igényelni fogják az e-ügyintézés lehetőségét mind az üzleti életben, mind a magánéletben és ez piacot teremt, amelyet ki kell szolgálnia a vállalatoknak és az államigazgatásnak is. Ha okosan alkalmazkodnak a vevők elvárásaihoz és anyagi lehetőségeihez, nekik is hasznuk lesz a dologból. Mindezek alapján úgy vélem, jelentős informatikai fejlesztések előtt állunk idehaza, ami – kiegészülve a jó kiindulási feltételekkel – odavezethet, hogy Magyarország lehet az unió egyik legerősebb e-országa
Komócsin Sándor
keret1
A Transtec AG német vállalkozás, amelyet 1980-ban alapítottak. A cég számítástechnikai infrastruktúrák fejlesztésével és értékesítésével foglalkozik, elsősorban erős szervereket, úgynevezett fürtözött rendszereket és tárolóeszközöket szállít. A vállalat technológiafüggetlen: Microsoft-alapú, unixos és linuxos rendszereket egyaránt forgalmaz. Megrendelői az interneten megtervezhetik az igényeiknek megfelelő számítástechnikai konfigurációt, amelyet azután a Transtec legyárt és telepít. Vevőik többsége egyetem és kutatóközpont. A vállalat Nyugat-Európa lefedése után idén bővítette ki tevékenységi területét Magyarországra, ahol Flag Rt.-vel, egy vele azonos értékesítési modellt követő vállalkozással működik együtt.
keret2
Rajkay Mátyás a nyolcvanas évek eleje óta dolgozik a számítástechnikai szakmában. 1990-ben kapott megbízást a Compaq Corp. magyarországi viszonteladói hálózatának kiépítésére, majd 1993-ban a hazai Compaq-leányvállalat megalapítására. 1996-tól az amerikai cég európai központjában dolgozott, az üzleti szférának szánt rendszerek kelet-európai értékesítésekért felelt. 2000-ben önálló tanácsadói vállalkozásba kezdett, majd 2003-tól csatlakozott a Transtechez.
