Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
– A Ximian és a SuSE Linux vállalkozások felvásárlásával a Novell gyakorlatilag Linux-szolgáltatóvá válik. Mi ebben a ráció? – kérdeztük Szittya Tamást, a Novell Magyarország Kft. ügyvezető igazgatóját.
– A nagyvállalatok informatikai főnökei hosszabb ideje gondolkodnak azon, hogy nyílt informatikai szabványokon alapuló szoftvereket vezessenek be cégüknél. Az ezzel kapcsolatos lehetőségek felmérése ma már gyakorlatilag minden jelentős vállalatnál folyik, a megoldás előnyeit nem csupán az it-szakemberek, hanem a cégvezetők is ismerik. A nyílt szabványok mellett szól mindenekelőtt olcsóságuk, hiszen használatuk után nem kell licencdíjat fizetni, biztonságosságuk, mivel esetükben a felhasználó a forráskód szintjéig ellenőrizheti a terméket, amit telepít, valamint megbízhatóságuk, mert akármilyen meglepőnek is hangzik első hallásra, a programozói közösségek önkéntes munkájában fejlesztett Linux ma már sok tekintetben hibatűrőbb szoftver, mint a hagyományos módon, szoftverházak programozói által létrehozott programok jelentős része.
Miközben tehát egy ideje mérlegelik a cégek a Linux bevezetésének lehetőségét, többségükben egyelőre nem léptek ebbe az irányba, mert a Linux-termékek mögül hiányozott egy megfelelő súlyú informatikai szolgáltató. Egy olyan üzleti partnerre vártak, amely világszinten tevékenykedik, bárhol elérhető, megbízható értékesítési és szervizszolgáltatással áll az ügyfelei rendelkezésére, és olyan támogatást ad a linuxos megoldásokhoz, amelyet a vállalatok a hagyományos it-rendszereknél megszoktak. Ez az, amit a Novell az említett vállalatok megszerzésével felvállal. Az it-rendszer megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésétől a bevezetésen át a támogatásig szállítjuk a linuxos megoldásokat, garanciát is vállalva ezek működésére.
A Novell összességében arra számít, hogy a következő években előbb a nagy- és középvállalati, majd a kkv-szektorban is ugrásszerűen nő a Linux használata.
– Az elmondottak alapján két kérdés is felmerülhet. Az egyik az, hogy más informatikai nagyvállalatok, például az IBM is felkarolta a Linuxot – miben nyújt tőlük eltérőt a Novell? A másik, hogy miért pont a Ximiant és a SuSE-t szemelték ki?
– A Novell nem egyszerűen „összecsomagolja” saját termékeivel a Linux-szoftvereket, hanem ennél szervesebben összefonódó termékeket fog kínálni. Továbbá – ahogy az előbb jeleztem – azzal, hogy saját vállalkozásaként ajánl Linux-alapú megoldásokat, részt vállal az azok működtetésével járó üzleti kockázat kezeléséből. A következő példával érzékeltethetem ezt: a várhatóan egy-másfél év múlva megjelenő Netware 7 telepítésekor a szoftver meg fogja kérdezni, hogy a tisztelt új tulajdonos mit szeretne indítani: Netware-t vagy Linuxot. Ha a felhasználó az utóbbit választja, a rendszer installálja a Novell teljes linuxos termékpalettáját. A kétféle megoldás tehát összeolvad. (Ez egyébként részlegesen már az egy-két hónap múlva megjelenő Novell Enterprise Linux Services termékben is megvalósul.)
A kérdés második részére válaszolva azt mondhatom, hogy a SuSE Linux a világ egyik legnagyobb Linux-vállalkozása. Egymilliárd dolláros forgalmat bonyolított le tavaly és a szerverektől az asztali alkalmazásokig teljes termékpalettával rendelkezik a vállalati számítástechnikában. A SuSE elsőrangú szakértőgárdával, kiváló termékekkel, jelentős piaci részesedéssel és nagy növekedési lehetőségekkel gyarapította a Novellt.
– A nyílt szabvány támogatása mennyiben érinti a többi platform, elsősorban a Novell saját operációs rendszere, a Netware jövőjét?
– A Novell évekkel ezelőtt meghirdette platformfüggetlen terméktámogatási stratégiáját, amit tovább folytat. Programjaink futnak Microsoft-, Sun Solaris-, Linux- és Novell-alapokon is. A Netware-t továbbra is a világ legjobb hálózati operációs rendszerének tartjuk, ezért továbbfejlesztjük és hozzáadjuk a linuxos termékvonalat. Ugyanakkor – ahogy azt már említettem – a következő években nem a Netware-től, hanem a Linuxhoz kapcsolódó szolgáltatások értékesítésétől várjuk a jelentős, dinamikus fejlődést.
– És ezen belül mire számítanak: elhódítják a konkurensektől az ügyfeleket, vagy inkább új cégek megrendeléseit fogják elnyerni?
– Szeretném hangsúlyozni, hogy a Novell Linux-stratégiája nem irányul senki ellen. A nyílt forráskódú szoftverek iránti érdeklődés, az ezek iránti igény növekedése a mi lépéseinktől független folyamat. A Novell egyszerűen üzleti lehetőséget lát ebben, amit ki akar használni. Nincs tehát arról szó, hogy például megvásárolunk konkurens gyártókat és beolvasztjuk azok termékeit a saját kínálatunkba – ez a nyílt szabványok esetén nem is lehetséges. A Linux, szemben a néhány évvel ezelőtti helyzettel, éretté vált arra, hogy egyre táguló felhasználói kört szolgáljon ki ugyanúgy, ahogy más informatikai megoldások teszik. A Novell oly mértékben tudja ezt a maga javára fordítani, ahogy a fogyasztók kereslete erősödik, és ahogy a saját linuxos termékei meg tudnak felelni a velük szemben támasztott követelményeknek.
