Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Biometrikus azonosító a határokon
A következő év elejétől 115 repülőtéren és 14 kikötőben biometrikus ellenőrzésen kell átesniük azoknak, akik akár turisztikai céllal, akár üzleti ügyben belépnek az Egyesült Államok területére. Asa Hutchinson, a belbiztonsági minisztérium határőrizetért felelős részlegének titkára elmondta, hogy a nemzetbiztonság fokozását szolgáló berendezések között lesznek ujjlenyomat-vizsgáló és fotóazonosító eszközök. A vízummal érkező látogatók szigorúbb ellenőrzésének célja a belépéskor annak kiderítése, hogy nem szerepelnek-e valamilyen terroristákat tartalmazó nyilvántartásban, a kilépéskor pedig az, hogy nem lépték-e túl a papírjukban foglalt tartózkodási határidőt. A nyilvántartásokat kezelő állami ügynökség kételkedik abban, hogy a rendszer hatékonyan működhet; úgy véli, hogy annak telepítése igencsak kockázatos vállalkozás. Hutchinson azonban állítja, hogy az újfajta ellenőrzések miatt nem lesznek hosszabbak az USA-ba belépésre várakozók sorai – tudósított a Wired News.
Brutális kalózkodás elleni törvény Nagy-Britanniában
Követve Dánia, Németország, Görögország és Olaszország példáját, Nagy-Britanniában is törvényt fogadtak el a digitális kalózkodás visszaszorítására. A jogszabály az Európai Unió copyright direktíváján alapul, amelynek célja, hogy meggátolja a szoftverek, a zeneanyagok és a filmek illegális sokszorosítását. Kilenc további EU-tagország még adós hasonló törvénye megalkotásával, annak ellenére, hogy majdnem egy év telt el az erre vonatkozó határidő lejárta óta. Mentségükre szolgálhat, hogy az unió nem tudott egységes szabályozást életbe léptetni ezen a téren, mert a tagországok másként értelmezik említett direktíváját. Miközben a német törvény megengedi, hogy a felhasználók másolatokat készítsenek a legálisan vásárolt CD-kről, a brit tiltja ezt. Egyes szakértők szerint az utóbbi jogszabály túl széles körű, még azt is lehetővé teszi, hogy valakit leültessenek azért, mert mondjuk letöltött valamit a világhálóról. A törvényt előkészítő brit szabadalmi hivatal szóvivője szerint erről nincs szó: céljuk pusztán az, hogy fel lehessen számolni a szervezett bűnözőcsoportok tevékenységét és infrastruktúráját – idézi az illetékest a Reuters.
Szabályok a filmmásolás megelőzésére
Új irányelveket akar nyilvánosságra hozni az USA szövetségi kommunikációs bizottsága a digitálisan rögzített filmek és más videoanyagok szerzői jogainak védelmére. A lépésre a film- és tévéipar nagyvállalatai ösztönzik a hatóságot, mert attól tartanak, hogy a zeneiparhoz hasonló sorsra juthatnak, ha lehetővé válik a videoanyagok tömeges másolása, illetve internetről való letöltése. A szabályok vélhetően azt határozzák majd meg, milyen módon másolhatja le valaki a jogosan birtokában lévő videókat, illetve milyen eszközökön milyen anyagok (mekkora, miként toborzott közönség előtt stb.) játszhatók le. A készülő szabályozás kritikusai felhívják a figyelmet arra, hogy a kommunikációs bizottság nem illetékes törvényhozó szerv, továbbá hogy technikai okok miatt eleve nincs szükség a készülő szabályozásra. A jelenleg rendelkezésre álló technikával 36 órába telik egy kétórás mozifilm jó minőségű letöltése, ami több mint kényelmetlen, ráadásul a készülőhöz hasonló előírások elfogadása arra kényszerítené a szórakoztatóelektronikai berendezések gyártóit, hogy számos jelenleg forgalmazott készüléküket alapjaitól újratervezzék – jelentette a San José Mercury News.
Globális szerzői jogvédelem
Kétpárti testületet hozott létre az Egyesült Államok Kongresszusa a szerzői jogvédelem világszintű erősítésének érdekében. A csoport demokrata társelnöke szerint feladatuk az, hogy segítsenek új utakat találni a külföldön folyó kalózkodás visszaszorítására. A testület célkeresztjében elsősorban Brazília, Kína, Pakisztán, Oroszország és Tajvan áll, mint ahol a legkomolyabban folyik a jogvédett anyagok másolása. A bizottság republikánus társelnöke úgy definiálta az Egyesült Államokat, mint a szórakoztató, informáló és oktató anyagok előállításának vezető országát, amely tehát a legtöbbet veszíti a szerzői jogvédelem alatt álló tartalmak illegális sokszorosítása miatt. A testület kongresszusi meghallgatásokat szervez a témakörhöz kapcsolódó nemzetközi ügyek felderítésének segítésére, bemutat a kalózkodást megelőző technológiákat és támogatja a jogvédelmet erősítő jogszabályok elfogadását a törvényhozás két házában – adta hírül az Internet News.
A Microsoft kerülgeti a Google-t
Jelentések szerint a Microsoft két hónapja puhatolózik az ügyben, milyen feltételekkel vásárolhatná fel a Google-t, a világ jelenlegi vezető internetes keresőrendszerét birtokló vállalkozást. A Google jelentős hirdetési bevételeket söpör be oly módon, hogy a site-jára érkező napi több száz millió keresési kérésre adott találatok között feltünteti a vele szerződéses kapcsolatban álló vállalkozások reklámjait is. A célkeresztbe vett cég egyelőre úgy tűnik, ellenáll a lehetőségnek, inkább hamarosan esedékes tőzsdei bevezetésére (IPO) koncentrál. A Microsoft egyes információk szerint a tőzsdére került keresővállalkozás iránt is érdeklődne. A Google egyébként pénzügyi közvetítő igénybevétele helyett szimpla aukcióval akarja kibocsátani értékpapírjait. Számos bank érdeklődik a cég iránt, igaz, abban a reményben, hogy a kibocsátó végül mégis a hagyományos módszerrel viszi tőzsdére részvényeit – derül ki a The New York Times híréből.
Továbbra sem csökken a papírhasználat
Ötmilliárd gigabájt adat keletkezett a világon 2002-ben – derült ki egy a kaliforniai Berkeley Egyetemen készült tanulmányból. A világ lakosságára leosztva ez 800 megabájt/fő információtömeget jelent, a teljes mennyiséggel félmillió akkora könyvtárat lehetne megtölteni, mint amekkora az USA kongresszusi könyvtára. A kutatók 1999-ben már elvégeztek egy hasonló felmérést – a két vizsgálatot összehasonlítva azt találták, hogy 30 százalékkal nőttek a világon tárolt adathegyek. A számítógépes merevlemezeken őrzött információ 114 százalékkal bővült. Peter Lyman, aki részt vett a korábbi kutatásban is, arra számított, hogy három év alatt csökken a filmen, illetve papíron megjelenő adatok tömege. Ez részben igazolódott: a filmalapú fotók mennyisége 9 százalékkal esett 1999 óta, ám a papírdokumentumok – iratok, könyvek, újságok stb. – mennyisége 43 százalékkal nőtt. Lyman elmondása szerint az adatok többsége elérhető számítógépen, de a felhasználók előszeretettel kinyomtatják, ami őket érdekli – idézi a kutatót a Reuters.
Analóg zeneletöltési lehetőség
Kérdés, hogy legális-e az az új zeneletöltési lehetőség, amit az üzleti világ egyik legelismertebb felsőoktatási intézményében, a Massachusetts Institute of Technologyn (MIT) fejlesztettek ki és vezettek be. A rendszer analóg formában továbbítja a zeneszámokat a campus belső tévéhálózatának drótjain (ugyanúgy egyébként, ahogy a helyi rádióállomás adását osztják szét). A felhasználók egy webes felületen tekinthetik meg a kínálatot és állíthatnak össze 80 számból álló lejátszási listákat. Az audioanyagok ily módon történő szétosztása meglehetősen olcsó és elvileg nem sérti a szerzői jogokat, minthogy azok a digitális továbbításra vonatkoznak. A MIT rendszerének hardvere tízezer dollárba került és a hozzá megvásárolt 3500 CD-ért 25 ezret adtak. A zene minősége a hallgatók elmondása szerint jobb, mint az ultrarövid-hullámú adók hangminősége, de nem olyan jó, mint a digitális lejátszóké – összegezte a tapasztalatokat a The New York Times.
EMI-online Európában
Az EMI Music megállapodott a fájlmegosztást kínáló brit Wippit Ltd.-vel, hogy a cég online módon elérhetővé teszi Európában az EMI birtokában lévő zeneanyagokat. A felhasználók 49 dollár éves vagy 6,50 dollár havi előfizetői díjért százezer dalból válogathatnak, letölthetik azokat MP3-as lejátszóra, illetve CD-másolatot készíthetnek róluk, amit akkor is megtarthatnak, ha már felmondták Wippis-előfizetésüket. (A kínálat nem tartalmazza a Beatles zenéit.) A zenekiadók eddig azért kerülték az ilyen szerződések megkötését, mert attól tartottak, az ügyfelek egyszerűen letöltik a felkínált dalokat, majd felmondva az előfizetést továbbállnak. A Wippit a jelentkezők hitelkártyája alapján ellenőrzi, hogy azok Európában laknak-e, mivel az EMI ezt a szolgáltatást csak itt akarja elérhetővé tenni. Az EMI—Wippit ajánlat várhatóan ez év végétől él – írja a The Washington Post.
Egészségügyi projekt Afrikában
Online hozzáférést biztosít afrikai orvosoknak a University of Toronto. Az érintettek több mint húszezer orvosi újsághoz és a legfrissebb szakirodalomhoz juthatnak hozzá az elektronikus összeköttetés segítségével. Bár Afrikában igen gyér az internetellátottság, az orvosoknak általában van kapcsolatuk. Miközben az egyetemnek jelentéktelen pluszkiadást jelent a projekt, a segítségével elérhető haszon számottevő: az afrikai orvosok hatvan százaléka nyilatkozott úgy, hogy az új lehetőség megváltoztatta munkáját. Az internetes információ segítheti a továbbképzést is, amire nagy szükség lenne. Zambiában például jelenleg mindössze két urológus praktizál – derül ki a BBC riportjából.
Windowsra kerül az Apple fájlmegosztása
Bejelentették, hogy az Apple Computer Corp. Windows-komputereken is elérhetővé teszi iTunes zenei fájlmegosztó szolgáltatását. Az Apple emellett exkluzív megállapodást kötött az America Online (AOL) portállal, amelynek értelmében az AOL ügyfelei hozzáférhetnek az iTunes áruházához, illetve a Pepsi Co.-val, amely reklámozni fogja az Apple szolgáltatását. Az almás cég fájlmegosztása, amelyben számonként egy dollárért tölthetők le és másolhatók tovább a számok, igen sikeres, Steve Jobs vezérigazgató szerint 14 millió kifejezetten az iTunesról letöltött zene hallgatására szolgáló iPod mobillejátszót adtak el eddig, kevesebb mint egy év alatt. A Windows-alapú szolgáltatással az Apple a RealNetworks, a MusicNet és a BuyMusic.com kínálatával veszi fel a versenyt – tudósít a The New York Times.
Kibúvó a hackereknek
Internetes biztonsági szakértők attól tartanak, hogy egy bírósági döntés nyomán a hackerek minden helyzetben „bevethető” védekezésre tehetnek szert a tetteik miatti felelősségre vonás elkerülésére. Aaron Caffrey, egy brit tinédzser, akit a houstoni kikötő számítógépes rendszerének sikeres megtámadása miatt idéztek bíróság elé, azt állította, hogy bár valóban az ő gépéről indították az akciót, ő nem tehetett erről, mert korábban a tudta nélkül egy trójai programot helyeztek el nála, amelyen keresztül bárki elindíthatta a kérdéses behatolást. A bíróság annak ellenére elfogadta érvelését, hogy semmilyen bizonyítékot nem találtak ezen állítás alátámasztására. Graham Cluley, a Sophos biztonsági cég vezető konzultánsa úgy véli, ez a döntés – a trójai faló jelenlétének bizonyíték nélküli elfogadása – precedenst teremt arra, hogy a jövőben minden számítógépes csirkefogó hasonló érvelés mögé meneküljön és megússza a felelősségre vonást – idézi a szakembert a BBC.
Irdatlan nézettség az ingyenes tudományos site-on
Elleptek az érdeklődők egy nemrégiben alapított, ingyenesen hozzáférhető internetes tudományos újságot. A Public Library of Science Biology névre keresztelt fórum a feje tetejére állítja az eddigi finanszírozási modellt: a működtető Public Library of Science (PLoS) nem az előfizetőktől szedett magas díjakból akar megélni, hanem a publikálókra kirótt 1500 dollár/cikkes bevételből. Ezért a pénzért megcsinálják az anyag rövid tartalomismertetőjét, megszerkesztik a szöveget és nyilvánosságra hozzák a site-on. A PLoS vezetőinek elmondása szerint a webhely megnyitása után néhány órával félmillió találatot regisztráltak. A site-on kezdetben biológiai és egészségügyi cikkeket jelentetnek meg, később szélesítik a témaválasztékot – írja a CNET.
