Általános jelenség hanyatló kereslet idején, hogy az eladók a legkülönbözőbb finanszírozási kedvezményekkel igyekeznek ösztönözni a vásárlásokat. Az utóbbi években az informatikai ipar nagyjai is kénytelenek voltak megtanulni ezt a leckét. Az IBM például októberben jelentett be 90 napos fizetési haladékot azon vevőinek, amelyek 2002 vége előtt rászánják magukat a vásárlásra. A Sun Microsystems szintén az év végéig ajánlotta késleltetett fizetési akcióját azoknak az ügyfeleinek, amelyek új hardver lízingelését kezdték meg nála. A Microsoft kifejezetten a kis- és középvállalkozásoknak szánt finanszírozási formákat hirdetett meg szeptemberben, más szállítók pedig viszonteladóikat segítik abban, hogy lízingkonstrukciókat ajánlhassanak. A pénzügyi cégek, például a GE Capital és a Syscap, online hitelbírálati megoldásokat vezettek be, hogy megkönnyítsék a dealereknek a lízingért folyamodó ügyfelek ellenőrzését - összegzi a fejleményeket a Financial Times.
Mindez azonban még kevés lenne, vélekedik Frances O'Brien a Gartner elemzője. A vállalkozások oly nagy mértékben kiköltekezték magukat a .com-boom idején, illetve az Y2K-ra való felkészülés során, hogy jelenleg nem igazán sietteti őket semmi rendszereik lecserélésére. Szerencsére az utóbbi évek technológiai változásai olyan informatikai modelleknek kedveznek, amelyek a lízinghez hasonlóan a nagy kezdeti beruházás elkerüléséhez, a kiadások hosszabb távon történő elosztásához segíthetik a felhasználókat. A legfontosabb fejlemény, hogy az elmúlt évtizedben zuhantak a hardverárak: az egységnyi processzorteljesítmény és tárolókapacitás ára évente feleződött. Eközben a szoftverek értéke és a személyzet díjazása jelentősen növekedett. Míg tíz éve a hardverkiadás adta az IT-beruházások nagyját, mára ennek aránya tíz százalék alá esett. Eközben a technológiai ciklus felgyorsult, a használtpiac a cégek számára bedöglött. Mindezek miatt ma már nem csupán a drágább eszközök, a szerverek, a középkategóriás gépek lízingje ésszerű, hanem a teljes IT-rendszereké, IT-projekteké a tervezéstől a telepítésen át a folyamatos frissítésig.
Ezek a folyamatok egyre inkább abba az irányba terelik a felhasználókat, hogy szolgáltatásként vegyék igénybe az informatikai képességeket. Az egyik legnépszerűbb megoldás az erőforrás-kihelyezés, amikor is egy külső szolgáltató havidíj fejében a saját rendszerén futtatja a megrendelő alkalmazásait. Egy technológiai háttérrel így több cég is kiszolgálható. Az Application Service Providers vállalkozások modellje - amelyek szoftvereket biztosítanak megrendelőiknek szolgáltatás formájában - nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, de a felhasználónkénti fizetés lehetősége már népszerűbb. A brit JBS Computer Services Application Delivery Options (alkalmazás-hozzáférési lehetőségek) névre keresztelte megoldását, amelynek lényege, hogy az általa telepített rendszer teljes beszerzési és implementálási költségét átszámolják egy felhasználónkénti havidíjra, így elérve, hogy az ügyfél éppen annyit fizessen az IT-erőforrásért, amennyit használ belőle. Ez ugyan megterheli a szolgáltató büdzséjét, mivel a kezdeti beruházás költségét magára kell vállalnia, de legalább hosszabb távon megdobja az eladásokat. Az IBM és a HP hasonló modell felé mozdul. E cégek úgy vélik: nem pusztán pénzügyi, hanem piaci, technológiai racionalitások is támogatják a változásokat. A gyorsan változó kereslet-kínálati viszonyok kikényszerítik, a széles sávú hozzáférés pedig például segíti az IT-közművek létrehozását.
KOMÓCSIN SÁNDOR
A finanszírozási nehézségeket fokozzák az olyan projektek, mint például a brit kormány Private Finance Initiative kezdeményezése, amelynek lényege, hogy a kormányzati informatikai rendszerek fejlesztését a magánszektorral finanszíroztatja. Az iparág olyan mamutjai, amilyen az IBM, tudják kezelni azt a problémát, hogy beruházásaik csak később térülnek meg, ám a kisebb vállalkozásoknak ebbe beletörhet a bicskájuk.
