Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elektronikus kormányzati program megvalósítására a kormány 2001-ben 4,9 milliárd forintot költött, az idén pedig 7,1 milliárd forintot különített el a költségvetésben. A program végrehajtását kormányhatározat rögzíti. Külön kormányhatározat készült a kormányzati adatbázisról és a gerinchálózat üzemeltetéséről is; a kormányzati címtár kialakításáról pedig április elején várható a határozat megalkotása. A program végrehajtásához szükséges még a személyes adatok védelméről, valamint az államigazgatási eljárásról szóló törvény módosítása is, ám ezekre már csak az őszi vagy a jövő tavaszi parlamenti ülésszakban kerülhet sor – véli Kleinheincz Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosságának (IKb) főcsoportfőnöke.
A közigazgatási intézményeket összekötő üvegszálas gerinchálózat kiépítése már elkezdődött. A rendszerhez az év végéig – a vidékiekkel együtt – mintegy 400, jövőre pedig még ugyanennyi szervezet csatlakozhat. A gerinchálózat az alap-infrastruktúrát adja, a „felcsatlakozás” költségeit az intézményeknek maguknak kell fedezniük. A hálózatot, egy évre szóló szerződések keretében, a telefonszolgáltatók biztosítják majd, melyen az államigazgatás virtuális hálózatokat (virtual private network) működtet. A bérleti díj évente mintegy 400 millió forint. A hálózati végpontokat az államigazgatási szervek birtokolják, az üvegszálas vonalakat pedig a telefonszolgáltatóktól bérlik. Az IKb a szolgáltatókat nyílt közbeszerzési eljárás keretében választotta ki. A Budapest területére szóló megbízást a Matáv-Novacom konzorcium, a vidékit pedig a Vivendi és a PanTel nyerte meg. E páros hálózata 18 megyeszékhely közigazgatási központját köti össze a kormányzati irodákkal. Az IKb eddig 550 millió forintért vásárolt hálózati eszközöket a Synergon Rt.-től, de még legalább ugyanennyi értékű beszerzés szükséges. A biztonságos adatáramlás fenntartását és az üzemeltetést a Kopint-Datorg Rt. végzi.
Az elektronikus kormányzati program egyik meghatározó eleme, a kormányzati portál – az ekormanyzat.hu webcímen – december óta üzemel. A majdan közügyek intézésére alkalmas portálon jelenleg hírek, országismertető, ügyleírások – a vállalkozástól a család fogalmának meghatározásáig –, az államigazgatás szerveinek és szereplőinek bemutatása érhető el, valamint regisztrált felhasználóknak gépjármű-, ingatlan- és céginformációkat nyújt. A portál létrehozására az IKb 610 millió forintot, a működtetésre tavaly 210 millió forintot költött. (Az informatikai eszközök szállítására és a fejlesztésre szóló közbeszerzési eljárást fővállalkozóként az IBM Magyarország Kft. nyerte meg 408 millió forintos ajánlatával. Az oldal fejlesztésének következő állomásaként várhatóan áprilisban beindul az elektronikus közbeszerzés próbaüzeme, valamint az online fogyasztóvédelmi információs rendszer is. Az e-közbeszerzés először a központi költségvetési szervek informatikai termékeinek vásárlására valósulhat meg. A rendszer üzemeltetését a kormány tízéves időszakra a Magyar Posta Rt.-re bízta, a társaság eddig 1,8 milliárd forintot fordított fejlesztésekre. Az informatikai rendszert a Compaq és az Oracle szállította.
A MeH tervei szerint a portálon még az idén elérhető lesz az internetes állásközvetítés, a Közlekedési Főfelügyelet ügyfélfogadási és az Egészségügyi Minisztérium információs rendszere, valamint az Országos Egészségügyi Pénztár gyógyszer-nyilvántartási listája is. Később a gyógyszerrendelések is a portálon zajlanak majd.
Az e-kormányzati rendszer kiépítésével párhuzamosan folyik az elektronikus adóbevallás megteremtése is. A rendszer tesztelése már megkezdődött, a budapesti és Pest megyei húsz nagyadózó, akik már rendelkeznek digitális aláírással, interneten küldhetik el adóbevallásukat az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz (APEH). Az elektronikus bevallás rendszere jelenleg az elektronikus aláírásról szóló törvény szabályozásán kívül működik, mivel a jogszabálynak megfelelő minősített hitelesítésszolgáltató még nem állt fel. (Szakértők szerint e hitelesítő szervezet felállítása mintegy 1 milliárd forintot igényel, az auditálása pedig egy évig tarthat.) A hitelesítés jelenleg úgy működik, hogy az APEH az interneten fogadott bevallások adatait e-mailben visszaküldi a nagyadózóknak, majd a cégek azokat ellenőrizve – szintén elektronikus levélben – visszaigazolást küldenek arról, hogy az adatok pontosak – tájékoztatta korábban lapunkat Futó Iván, az APEH informatikai elnökhelyettese. Az elektronikus adóbevalláshoz kapcsolódó számítógépes infrastruktúra és intézményeinek megteremtése még legalább másfél évet igényel.
(NAPI Informatika)
