Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A korszerű projektorok hálózatba köthetők
A prezentációs technológia ugyanolyan félelmetes ütemben fejlődik, mint a számítástechnika, ami nem véletlen, hiszen a két terület egyre inkább összemosódik. Néhány éve a tábla, a színes fóliák és a diavetítés szolgálta ki ezt az igényt, mára – a komplex vetítőberendezéseknek köszönhetően – nincs olyan forrás vagy alapanyag, amely ne lenne megjeleníthető.
A megjelenítés szempontjából legfontosabb eszköz a projektor, a leggyakoribb forrás a számítógép, s a rajta futtatott előadás. Egyes (például Sanyo) modellek rendelkeznek már PCMCIA aljzattal is, vagyis az előadás anyagát nem kell a számítógépen tárolni, hiszen a vetítő a behelyezett memóriakártyáról is olvashatja az információkat. A mennyezetre szerelt vetítők területén az elmúlt évben volt egy igen nagy áttörés. Ha a berendezést egy komplex rendszerbe integrálják, megteremthető több olyan kapcsolódási felület, amelyek eddig kiaknázatlanok voltak. Az áttörést tehát a számítógépes hálózatba való illeszkedés jelenti.
Jelenleg a legmesszebbre ezen a vonalon a Barco cég IQ sorozata jutott – állítja XXXXX. E berendezések ugyanis nem csak egyszerű vetítők, hanem egyben számítógépek is, vagyis intelligens kommunikáció folytatható velük. A projektor IP-címmel rendelkezik, merevlemezén különböző információkat tárolhatunk, s mindezt akár kábel nélküli kapcsolattal is. A bemeneti forrásai szabadon konfigurálhatók, s ezek egyedileg beállított módon akár egyszerre is megjeleníthetők a vásznon.
A számítógép ugyan az elsődleges forrás, de az olyan fotók, diák, könyvoldalak, esetleg apróbb eszközök, amelyek nagyobb nézőszám esetén, távolabbról nem láthatóak, kivetíthetők egy úgynevezett iratkamera vagy dokumentumkamera segítségével. Az eszköz a megvilágított (legtöbb esetben A3 méretű) tárgyasztalra helyezett forrásanyagot egy kis CCD-kamerával rögzíti, s ezt a jelet a vetítő nagy méretben vetíti ki. Az egyszerűbb megoldások PAL jelet adnak, amely színekben és sorfelbontásban kissé szegényes, de a profibbak már nagy felbontású számítógépes jeleket produkálnak. A Samsung iratkamerái között például találni olyat, amely SXGA (1280x1024) felbontású jelet bocsát ki, így egy A4-es állított szöveges lapot is képes úgy megjeleníteni, hogy az olvasható.
Továbbra is sláger a különböző videoanyagok kivetítése. Ma már az MPEG és a DVD előnyben van a VHS-sel szemben, hiszen az előbbiek minősége állandó, és számítógépen könnyen vághatóak, lejátszhatóak. Ilyen forrás vetítésénél fontos a projektor kontrasztaránya, ez biztosítja a felvett kép hiteles színvilágát. A katódsugárcsöves berendezések képesek ezt legjobban visszaadni, de ezek nem hordozhatóak. Ha valakinek túlnyomórészt videobejátszásokból áll az előadása, akkor ez az a paraméter, amelyre érdemes odafigyelni.
Van még egy terület a prezentációs technológiában, amely most kezdi fénykorát élni. Ez a vezérléstechnológia. Egy olyan előadóteremnél, ahol projektor, elektromos vászon és függönyök, világítási körök, sokféle forrás van egy rendszerbe foglalva, a sokféle instrumentum már szinte kezelhetetlen. A komplex vezérléstechnológiák erre nyújtanak megoldást. Intelligens központjuk képes számtalanféle protokollon kommunikálni az egyes berendezésekkel. A központ egyszerű parancsszavakkal vezérelhető, amelyeket az előadó adhat ki egy érintőpanel segítségével. E területen az AMX és a Crestron cégek megoldásai vezetnek.
Látható tehát, hogy ma már szinte mindenre van megoldás. Az előadó mindenféle forrást igénybe vehet, de az eszköz önmagában soha nem elég, hiszen van egy komponense az előadásnak, amely a sikeres kifejlet legfőbb kulcsa, s ez maga az előadó – figyelmeztet XXXXXX.
