Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kutatás eredményeiből megállapítható, hogy Magyarországon a távmunka eddig igen szűk körben terjedt el, a megkérdezett vállalatok 82 százalékánál még egyáltalán nem vezették be annak ellenére, hogy a technológiai háttere a vállalatok 86 százalékánál valamilyen formában – leginkább mobiltelefon, laptop és a vállalati levelezés távoli elérése révén – biztosított. A felmérés szerint a magyar vállalatok többsége nem is kíván nagyobb összeget költeni a távmunka bevezetésére az elkövetkező öt évben. Az európai országok közül csak Olaszországban hasonló arányú (14 százalék) a távmunka elterjedésének aránya, az európai átlag ennél jóval magasabb (45 százalék), ebből Svédország (77 százalék), Németország (65 százalék) és Ausztria (63 százalék) emelkedik ki.
A távmunkát elősegítő technológiák közül a leginkább rendelkezésre álló és leggyakrabban használt eszköz a mobiltelefon, a vállalati e-mail távoli elérése és a laptop, bár utóbbi kettőt csak fele annyira használják a magyar vezetők, mint európai társaik. Mind a vizsgált nyolc európai ország, mind Magyarország vállalatvezetői a már meglévő eszközök mellett leginkább a virtuális magánhálózat (VPN) bevezetését szeretnék elérni cégüknél a távmunka elősegítésére.
A magyar munkáltatók 59 százaléka iparágtól függetlenül nem szorgalmazza a rugalmas munkavégzést – szemben az európai 43 százalékkal –, pedig a válaszolók 69 százaléka szívesen végezné munkáját otthonról vagy rugalmasan, míg a nyugat-európaiaknak csak fele szeretne így dolgozni. A magyar felső- és középvezetők többsége (63 százalék) hetente 45–60 órát tölt el a munkahelyén – ami az európai átlag fölött van –, több mint 80 százalékuk dolgozik esténként, hétvégén, ünnepnapokon és szabadság alatt is. Nincs kifogásuk a túlóra ellen, és csak kis részük tapasztalt a túlórából eredő negatív hatásokat a magánéletére vagy az egészségi állapotára. A válaszolók fele úgy véli, hogy egy rugalmasabb munkavégzési gyakorlat pozitívan hatna a családi/társas életére.
A megkérdezett magyar vezetők több mint 80 százaléka szerint a távmunka bevezetése megtakarítást eredményezne a cége számára és hatékonyabbá tenné a kommunikációt is, míg európai szinten a termelékenység növekedését emelték ki, mint a távmunka pozitív hatását. Magyarországon a két leggyakrabban említett akadályozó tényező a távmunka bevezetésével szemben a vállalati IT-rendszer hiányossága és az új megoldások kismértékű alkalmazása, míg a többi vizsgált ország az IT-rendszer hiányossága mellett a felső vezetés érdeklődésének hiányát és a cég költségvetési limitjét tartja hátráltató faktornak. Európa-szerte, így Magyarországon is a csapatmunka összeomlását tartják a távmunka legfőbb hátrányának.
A felmérés kimutatta, hogy a magyar vezetők véleménye szerint az európai országok közül leginkább Svédországban és Norvégiában terjedt el a távmunka, és legkevésbé Magyarországon és Szlovákiában. Az egyes szektorokat tekintve pedig leggyakrabban az informatikát, a telekommunikációt, legkevésbé pedig a közszférát említették, mint a távmunka elterjedésének lehetséges területét.
