A hirdetési ágazatnak az uniós belső piac 1993-as létrejöttéből számos előnye származott ugyan, az integráció azonban korántsem teljes a kommunikációs szolgáltatásokat illetően – állapítja meg az Advertising Information Group (AIG) tanulmánya. Az integrációs törekvések költségcsökkentést eredményeznek a társaságok számára az adminisztrációs terhek és egyes inputok vonatkozásában, de sokat nyertek az új piacokhoz való könnyebb hozzáférés és a méretgazdaságosság elvének érvényesülése révén is. A piacok egyesülésével megnőtt a nemzetközi kampányokra szóló megrendelések száma. A piac kitágulásával ugyanakkor erősödik a verseny a nemzetközi és helyi ügynökségek között, ami a hatékonyság javulásához, intenzív árversenyhez és a piaci szereplők koncentrációjához vezet. Az AIG a további fejlődés érdekében a szolgáltatások liberalizálása kapcsán az eredet-ország és a kölcsönös elismerés elvét támogatja, a mélyebb integráció során így egységes ágazati szabályozásra lenne szükség az egységes uniós piacon.
Az EU-ban a szervezet adatai szerint a fő médiumokra eső hirdetési költések meghaladják az évi 120 millió eurót. Egy másik kutatás arra mutat rá, hogy ez az összeg mindössze 40 százalékát teszi ki a teljes reklám- és marketingköltésnek, így összességében 300 millió eurós évi reklám- és marketingbüdzsével lehet számolni az unióban. A szektor növekedési potenciálját jellemzi a kutatók szerint az itt foglalkoztatottak száma is: 2002-ben az üzleti szolgáltató szektorban foglalkoztattak 5 százaléka, 932 ezer ember dolgozott a kommunikációs szektorban, az Eurostat adatai szerint pedig 167 ezer vállalkozás tevékenykedett tavaly a reklámiparban.
