Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A reklámszakmának a gazdasági reklámtörvény 2001. évi módosítása és az 1997 óta hatályban lévő magyar reklámetikai kódex alkalmazása során szerzett gyakorlati tapasztalatai, valamint az új médiumok megjelenése indokolttá tették a reklámetikai kódex felülvizsgálatát. Az első ilyen szabályozást a Magyar Reklámszövetség 1981-ben hozta létre, ezt 1991-ben, majd 1997-ben dolgozták át. A normagyűjtemény nem tér ki a törvényi előírásokra, azokat mindenki által elfogadottnak tekinti. A kódex a jogszabályoknál részletesebb, olykor szigorúbb megfogalmazásokat tartalmaz. A mai aláírás nyomán az új normagyűjteményt aláíró szervezetek száma 16-ra bővül.
Az új tagok között megtalálható a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ), a Televíziók és Rádiók Országos Reklám Tanácsa (TORTA), a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE), valamint a dohány-, a sör-, a szesz- és az édességgyártók szövetsége is.
Az új normagyűjtemény a reklám fogalmát kiterjeszti az elektronikus levelekben küldött reklámokra, valamint az interneten használt különböző reklámeszközökre is, mint például a cégekhez, szolgáltatásokhoz vagy termékekhez kapcsolódó honlapok és a bannerek. Ezentúl e-mailben reklám csak olyan felhasználónak küldhető, aki ehhez előzetesen hozzájárult. A reklámtilalmakra és -korlátozásokra vonatkozó rendelkezések között a népek, nemzetiségek, etnikumok és nemek mellé bekerült a korosztályok közötti hátrányos megkülönböztetés tiltása is. A 2001 elejétől hatályos reklámtörvény-módosítás indokolta, hogy a pornográf reklámok korlátozására vonatkozó bekezdés kimaradt az új kódexből, mivel az új törvénybe már bekerült.
A gyermekek és fiatalok védelméről szóló cikkely hat új bekezdéssel egészült ki: ezek értelmében törekedni kell a gyerekeknek szóló reklámok azonosíthatóságára, azok nem mutathatnak rossz viselkedési mintát és negatív erkölcsi értéket. Az új kódex szerint nem szabad szerződésben korlátozni a közoktatási intézmények vezetőinek azt a jogát, hogy reklám közzétételét saját hatáskörükben megtiltsák. Az iskolai reklámok nem zavarhatják az oktatást. Gyerekek ezentúl csak szülői beleegyezéssel igényelhetik az elektronikus reklámok szolgáltatásait, vásárolhatják meg a termékeket.
D. E. L.
