A gyermekeknek szóló reklámok korlátozásának hívei szerint a kicsik rendkívül jó célpontok a hirdetések számára. Mivel, úgymond, nem tudnak különbséget tenni a „rendes” televízióprogramok és a reklámok között, nincsenek tisztában az utóbbiak céljával. A hirdetők számíthatnak a „nyaggatási hatásra” is - csemetéik addig rimánkodnak szüleiknek egy-egy játékért, ruháért vagy sporteszközért, amíg meg nem kapják. Többeket a dolog szociális oldala aggaszt: a tévében látható drága játékokhoz csak a gyerekek egy része juthat hozzá, ez pedig lelki sérüléseket okozhat a többieknek.
Európában több állam is a gyermekreklámok szabályainak szigorítását tervezi. Görögországban, ahol tilos játékokat reklámozni a televízióban, a korlátozás kiterjesztése van napirenden, Olasz-, Lengyelországban és Belgiumban pedig nyilvános vita folyik a kérdésről. Svédország - amelynek törvényei értelmében 1991 óta tilos 12 évesnél kisebb gyerekeknek szóló hirdetéseket leadni a televízióban - azt tervezi, hogy e félévi EU-elnöksége idején eléri a vonatkozó, viszonylag laza uniós szabályozás megszigorítását.
A reklámüzletben érdekelt vállalkozások azzal védeznek, hogy a gyermekeknek szóló hirdetések bevételeinek egy részét a gyerekekre fordítják. A brit ITV például az ilyen reklámokból befolyó évi mintegy 67 millió dollár nagy részét gyermekműsorokra fordítja. Sokan fantáziát látnak abban a megoldásban is, hogy az iskolák megállapodnak a cégekkel, amelyek az oktatási épületekben - például zárt láncú tévéhálózaton - futó reklámok nyomán keletkező bevételeik egy részéből technikai eszközöket, például számítógépeket vásárolnak az iskoláknak.
Szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy nemzeti, vagy akár uniós keretek között a hirdetések korlátozása nem feltétlenül hatékony megoldás. Például a svéd kormány is tehetetlen az országában tevékenykedő hirdetési csatornák ellen, amelyek off-shore cégek adóiról svéd nyelven sugározzák adásaikat. Jó jel, hogy sok gyerek nem is olyan naiv, mint amilyennek hinnénk. A felmérések szerint többségük tisztában van azzal, hogy a hirdetésekkel manipulálni akarják. Az ilyen tudatosság kialakításában sokat segíthet, ha a szülők ugyanúgy megtanítják gyerekeiket a hirdetések kezelésére, mint például arra, hogyan kell átkelni az úttesten.
(NAPI)
