Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
– Milyen alapokról indulhatott idén a magyarországi idegenforgalom?– A tavalyi év összességében jól sikerült, még ha a 2005-ös kiemelkedő teljesítményű évhez képest némi visszaesést mutat is néhány adat. A vendégéjszakák számának kismértékű visszaesése mellett némileg csökkent a szállodák kihasználtsága is – főleg Budapesten és a Balaton környékén –, az 59 százalékos arány egyszázalékos visszaesést mutat, ám általában magasabb áron tudták értékesíteni a szobákat, ami viszont összességében 16 százalékkal több bevételt eredményezett. A vendégéjszakák 52 százalékát, a bevételeknek pedig a 66 százalékát a külföldiek adták, ugyanakkor a korábbi évek tendenciája folytatódott: nőtt a belföldi turizmus aránya. Ez azért örvendetes, mert az EU-csatlakozásunk óta e téren megkezdett fejlesztési hullám számos területen eredményes volt, és sokak számára kiderült, hogy Magyarországon nemcsak természeti és műemléki látnivaló van, hanem a kikapcsolódásra, a wellness-igények kielégítésére éppúgy találhatók alkalmas, kényelmes, jó színvonalú szálláshelyek, mint ahogy a gyógyító pihenéshez. Ezzel párhuzamosan általában bővült és javult a turisztikai szolgáltatások kínálata, illetve színvonala.– A további fejlesztésekhez, a magyarországi látványosságok népszerűsítéséhez pénzre van szükség, s ugyanerre az itthoniaknak ahhoz, hogy újabb és újabb régiókat, településeket fedezhessenek föl. Anyagi szempontból mire számíthat idén a turisztikai ágazat?– Bár erre az évre is vannak konkrét terveink, ez része a több évre szóló turizmusfejlesztési programnak. Ennek kereteit a 2007-2013. közötti időszakra szóló Új Magyarország fejlesztési terv turisztikai irányelvei adják. Ez átfogó stratégiát jelent az idei és a következő évekre, a megvalósításukhoz szükséges anyagi forrásokhoz a regionális operatív programokon (ROP) belül megfogalmazott pályázatok lebonyolításával juthatnak az érintettek; a források jelentős részét az Európai Unió (EU) biztosítja, amit kiegészít a magyar költségvetési támogatás. A fejlesztésekhez szükséges újabb összegek megszerzéséhez jó alapot ad az, hogy itthon az elmúlt években kialakult egy hatékony pályázatíró rendszer, melynek eredményeként a legnagyobb arányban mi részesültünk az idegenforgalmi fejlesztési forrásokból. A támogatások elnyerését illetően tehát szakmai szempontból jól állunk, s a célkitűzéseink is megfelelnek az EU-s elvárásoknak. Ugyanakkor az ágazati szempontok, a hatékonyság figyelembevételével rangsorolnunk kellett, hogy milyen fejlesztésekre, beruházásokra pályázunk európai uniós forrásokból. Az idén országszerte 16 történelmi fürdő – köztük például a fővárosban a Lukács, a Gellért vagy az egri gyógyfürdő – további felújítása, illetve teljes korszerűsítése szerepel a tervekben; ezeket nemcsak az eredeti építési stílusban kell rendbe hozni, hanem alkalmassá kell tenni arra is, hogy a mai igényeknek megfelelő szolgáltatásokat nyújthassanak. A munkálatok egy része már korábban megkezdődött, az összesen 4,5 milliárd forint fejlesztési forrásból erre az évre 1,8 milliárd maradt, amit pályázati úton nyerhetnek el a fejlesztők.– Milyen más idegenforgalmi célok elérését támogatja az ágazat vezetése, s milyen forrásokra lehet számítani?– Turisztikai marketingre külföldön és belföldön egyaránt szükség van. Szakmai értékelések szerint is az EU-hoz való csatlakozásunk óta Magyarország a kontinensen élők körében már nem számít turisztikailag kuriózumnak, mint korábban, ezért is kell minden lehetséges módon felhívni a figyelmet arra, hogy milyen komoly értékeink vannak, amiket érdemes megismerni, hosszabb-rövidebb időt eltölteni egy-egy itthoni régióban. Míg a külföldieket ezekről különféle kiadványokban, a televízión, rádión, nyomtatott sajtón keresztül kell tájékoztatnunk, addig itthon egy jól működő információs rendszert, hálózatot kell kialakítanunk, illetve működtetnünk. Az utóbbi kapcsán például nagyon fontosnak tartjuk, hogy az egyes településeken működő önkormányzatok vezetői szemléletükben és a döntéseikben is érvényesítsék: a turizmus nem egyenlő egy látványosságra való felhívással, annak mutogatásával, hanem ahhoz számos szolgáltatást kell kapcsolni, a látogató akkor érzi jól magát és akkor kelti jó hírét a helynek, ha az igényeinek megfelelő kiszolgálásban részesül. Ehhez természetesen megfelelő vállalkozói kör szükséges, melynek munkáját segíthetik, kiegészíthetik a helyi turisztikai szervezetek, egyesületek. A szemléletváltás érdekében támogatjuk majd az önkormányzati munkatársak idegenforgalmi célú képzését. Az ilyen típusú továbbképzésre jó és eredményes példát mutat az az elmúlt években Budapesten – a Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) által szervezett – tanfolyam, amelyen a BKV-jegyellenőröket arra tanították meg, hogyan viselkedjenek a külföldi utazókkal. Természetesen adókedvezmények is ösztönözhetik a helyi vállalkozókat, hogy a turizmusba fektessenek, jövedelmezőségük javításához elsősorban minőségjavító fejlesztések szükségesek, amibe beletartozik például a szakképzés, a nyelvi és informatikai oktatás is. Ugyancsak fontos cél a környezeti értékek védelme, ezen belül az érintetlen természeti környezettel rendelkező vidékeken a falusi, az öko-, a vízi, a lovas, a kerékpáros és a vadászturizmus juttathatja pluszjövedelemhez az ott élőket. Jól kell élnünk azzal az adottságunkkal is, hogy Magyarországon a környezet vonzereje és a nemzetközileg is számon tartott világörökségi helyszínek miatt a turisták érdeklődése növekszik hazánk iránt, ezt a versenyképességi előnyt ki kell használnunk. Az idén turisztikai marketingcélokra összesen mintegy 9,6 milliárd forint forrás áll rendelkezésre, ebből a MT Zrt. 4,65 milliárddal gazdálkodhat, 1,8 milliárdot szánunk a gyógyfürdők fejlesztésére, az országos rendezvények támogatására pedig összesen 1,4 milliárd jut. Emellett a kastélyfejlesztések, a konferenciaturizmus bővítése is a kiemelt feladatok közé tartozik. Az általános célokhoz kapcsolódóan minden egyes régió kialakíthatja, erősítheti turisztikai fejlesztési programját, hiszen mindenhol építhetnek az üzleti és az örökségturizmusra, amely évről évre újabb és újabb „fogyasztókat” jelenthet, ám ahhoz, hogy számuk folyamatosan nőjön, az igényeiknek megfelelő szolgáltatásokat kell nyújtani. E célok megfogalmazásához, a pályázati források eléréséhez az egyes régiók azonos eséllyel indulnak.– Melyek az idei és a következő évek főbb turizmusfejlesztési régiós célpontjai?– Ezek kialakításánál figyelembe vettük a külföldiek érdeklődését, így továbbra is Budapest, a Balaton, a Tisza-tó és környéke a kiemelt fejlesztési célpont, ám ezek mellett valamennyi régióban – a helyi kezdeményezésekre alapozva – várhatók látványos fejlesztések. Például a nyugat-dunántúli régióban – főleg a gyógyfürdőhálózat, a kastélyprogramok továbbfejlesztésére és a kapcsolódó infrastrukturális beruházásokra – a következő hétéves időszakban összesen mintegy 36 milliárd forint turisztikai forrás elosztása a cél.
