− Milyen szisztéma szerint állította fel rangsorát a D&B?
− A lista alapja a D&B egyedi kockázatossági mutatószáma, az úgynevezett Failure Score. A mutató előrejelzi, hogy milyen valószínűséggel kerül egy adott cég az elkövetkező 12 hónap során csőd-, felszámolási eljárás alá vagy a fizetésképtelenség állapotába. A D&B Failure Score egy olyan mutatószám, amelyet a legkorszerűbb, szofisztikált matematikai-statisztikai módszertannal hazai és nemzetközi szakértők bevonásával határoznak meg. A folyamatosan frissülő mutatószám a cégeket nemcsak önmagában, hanem a többi gazdasági szereplő vonatkozásában helyezi el a kockázatossági skálán.
− Mi a jelentősége egy ilyen mutatónak?
− A pénzintézeti szektorban különösen fontos az ügyfélkör kockázatosságának vizsgálata és nyomon követése. Az elmúlt évek gazdasági problémái, a vállalati csődök ugrásszerű növekedése a körültekintőbb kockázatkezelés és monitoring felé tereli a pénzintézeteket. A bankok érdeke, hogy biztonságos portfólióval működjenek, mivel megbízható vállalati ügyfélkör esetén nagyobbak a biztonságos hitelkihelyezés esélyei, amit a gazdasági helyzet egyre inkább megkövetel.
− A statisztikák nem festenek túl kedvező képet a hazai viszonyokról. Ilyen körülmények között hogyan képes a Commerzbank tisztábban tartani a portfólióját?
− Általánosságban a helyzet valóban nem túl rózsás, hiszen hazánkban naponta 55 magyar társas vállalkozás kerül fizetésképtelenségi eljárás (csőd vagy felszámolás) alá, ami rendkívül magas szám, ráadásul az elmúlt időszakban ugrásszerűen növekedett a cégbedőlések száma. Előnyünknek tartjuk, hogy tanácsadó bankként mindig az adott cégre szabott pénzügyi szolgáltatást kínálunk ügyfeleinknek. Tapasztalataink szerint a bizalmi együttműködés kifizetődő volt a válság alatt is, közös munkánk eredményeként szinte minden esetben sikerült orvosolni például a visszaesett megrendelésállományból és a nyersanyagárak hektikus mozgásából a cégek likviditásában keletkező veszélyeket.
− A bizalom és az együttműködés nyilvánvalóan nagyon fontos, de sok céget a tapasztalat szerint az ingatott meg, hogy partnerbankjuk csökkentette finanszírozásukat. A Commerzbanknál nem fordult elő ilyen \"felülvizsgálat\"?
− Felelős pénzintézetként természetesen a nehezebb gazdasági körülmények között szorosabb kontrollt kell gyakorolni partnereinknél. A Commerzbank azonban a kedvezőtlen piaci viszonyok ellenére sem állította le hitelezését még a legkeményebb időszakokban sem. Valóban partnerként kezeljük a vállalatokat, a legkritikusabb időszakban is igyekeztünk segíteni túlélésüket − és ez az esetek jelentős részében sikerült is. Mára úgy látjuk, hogy a magyar gazdaságnak igenis van egy olyan része, amelyik a gazdaság általános lejtmenete mellett is jelentős növekedési pályára tudott állni. A hitelfelvétel pedig a növekedés fontos forrása, ezért a hitelcsatornák bedugulása jelentősen akadályozhatja a növekedési ambíciókkal bíró vállalatok fejlődését. A bankok azonban csak az egyik \"lábat\" jelenthetik. Az export talán a legfontosabb kitörési pont, ezért a kivitel támogatása pénzügyi és intézményi eszközökkel segítheti a növekedni vágyó vállalatok lehetőségeit.
A vállalati ügyfélkör biztonsága*
| Helyezés | Pénzintézet |
| 1. | Commerzbank |
| 2. | Citibank |
| 3. | SAVARIA Takarékszövetkezet |
| 4. | Mohácsi Takarék Bank |
| 5. | Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet |
| 6. | OTP Bank |
| 7. | Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet |
| 8. | Duna Takarékszövetkezet |
| 9. | Tokaj és Vidéke Takarékszövetkezet |
| 10. | Magyar Takarékszövetkezeti Bank |
* az ezer feletti vállalati ügyféllel rendelkezők körében
Forrás: Dun & Bradstreet
