A futballban az afrikai reményeket a Világbajnokságon résztvevő Dél-Afrika, Algéria, Elefántcsontpart, Ghána, Kamerun, és Nigéria csapatai testesítik meg.
Ugyanezek az országok demográfiai szempontból is kiváló például szolgálnak arra vonatkozóan, hogy milyen kihívások és lehetőségek elé néz az afrikai kontinens.
A Világbajnokságon résztvevő hat afrikai ország Afrika legnépesebb államai közé tartozik.
Mindazonáltal ezek nagysága lényeges mértékben eltér egymástól: Nigéria lakosainak száma 150 millió, háromszor akkora, mint például a vendéglátó országé, Dél-Afrikáé, ahol a legutolsó népszámlálási adatok szerint 50 millió alatt marad a lakosok száma.
A lakosság számarányát tekintve a 20 milliós Kamerun tudhatja a legkisebb populációt magáénak az afrikai világkupán résztvevő országok közül.
2050: a világ lakosságának egyötöde Afrikában él
Afrika legnépesebb országai 2050-es előrejelzés: Afrika lakosainak száma 2 milliárd lesz. º A világbajnokságon résztvevő országok
Heterogén Afrika
A megjósolt demográfiai fejlemények Afrikában regionális szinten nagy eltéréseket mutatnak egyrészt az afrikai kontinens északi és déli államai, másrészt a közép-afrikai országok között. Amíg a közép-afrikai országokban, mint pl. Nigériában és Nigerben a születési ráta a legmagasabb a világon, addig a kontinens északi és déli részén 1990-óta ez lényeges mértékben csökkent. Az ENSZ adati szerint Algériában és Dél-Afrikában 2,4 illetve 2,5 az átlagos születési ráta. Ezzel szemben Nigériában minden nő átlagosan 5,3 gyermeket hoz a világra, Ghánában 4,3-at, Kamerunban és Elefántcsontparton pedig 4,7-et. Ennek eredményeként a nigériai lakosság az elkövetkezendő negyven évben közel a kétszeresére növekszik majd. Ugyanez érvényes Ghána, Kamerun és Elefántcsontpart esetében is, ezzel szemben Dél-Afrikában és Algériában a lakosság számának növekedése lényeges mértékben lelassul.
Ugyanakkor ez a hat ország jól példázza a régióban jelen lévő gazdasági különbségeket is. Az IWF adatai alapján az egy főre eső GDP 2009-ben Dél-Afrikában 5635 dollár volt, Algériában 3816 dollár. Nigériában, Kamerunban és Elefántcsontparton ez mindössze 1100 dollár volt, míg Ghánában csupán 639 dollár. Ezek a konjunkturális eltérések nyilvánvalóan kapcsolatban állnak a demográfiai trendekkel.
Gazdasági növekedés szemben a gyermekvállalással
A következő összefüggés figyelhető meg számos afrikai ország konjunktúrája és a születési ráta között: minél magasabb az egy főre eső bruttó hazai termék, annál alacsonyabb az átlagos születési ráta. Míg az egy főre eső 1000 dollár alatti bruttó hazai termékkel rendelkező afrikai országokban az egy nőre eső születési ráta meghaladja az öt gyermeket, addig a gazdagabb északi és dél-afrikai országokban, mint például Egyiptomban, Algériában, Marokkóban, Botswanában, és Dél-Afrikában ez kevesebb, mint három gyermek. Tunéziában és Mauritiuson a születési ráta 1,9-ről 1,8-ra csökkent. Angola és az Egyenlítői-Guinea kivételek ez a tendencia alól, azonban ezekben az országokban jelenleg a gazdasági fejlődéshez nagymértékben hozzájárult a kőolaj kitermelés.
Érdekes módon a születési ráta és a konjunktúra közötti negatív korreláció nem csak a fejlődő országokra érvényes. Ugyanezt a viszonyt találjuk akkor is, ha az egy főre eső GDP-t összehasonlítjuk a világ más országában a születési rátával, mely azonban még jobban látszódik. A világ leggazdagabb országaiban, mint pl. Svájcban, Németországban és Japánban van a legalacsonyabb születési ráta. Az iparilag legfejlettebb országokban a születési ráta a reprodukciós ráta alá, azaz az egy nőre eső 2,1 gyermekszám alá csökkent, melynek eredményeként ezekben az országokban végeredményben csökkenni fog a lakosság száma. A mérleg másik serpenyőjében ott vannak a világon a legmagasabb születési rátát produkáló afrikai országok, melyek felénél egy főre eső bruttó hazai termék kevesebb, mint 1000 dollár.
Nagyobb konjunktúra= kevesebb gyermek?
Amennyiben egyértelmű ok-okozati összefüggés van a két paraméter között, akkor ez milyen irányba hat? Amennyiben nem születik gyermek az a nagyobb konjunktúra irányába hat? Vagy a nagyobb konjunktúra feleslegessé teszi a gyermekvállalást? Egy nemrég megjelent tanulmány az utóbbi magyarázatot részesíti előnyben.
A születési ráta növekedését idővel gyakran követi gazdasági fejlődés, azonban az életszínvonal, az életkilátások növekedésével azonban a születési ráta rendszerint ugyanolyan magas marad. Ennek eredményeképpen felgyorsul a népesség növekedése. Csak a jobb orvosi ellátás, a magasabb életszínvonal, és a növekvő gyermeknevelési költségek miatt a gyermekhalandóság tartós csökkenését követően csökken a születési ráta. Ezek a költségek nem csak a gyermekek iskoláztatásának költségeit tartalmazzák, hanem úgy ismertek, mint a „lehetőségek költségei". Például az egyik szülőnél jövedelem-kiesést jelentenek, mivel neki részben, vagy egészében fel kell adnia jól jövedelmező állását azért, hogy gyermekeit nevelje.
2010: Afrika nemzetközi összehasonlításban: sok gyermek - alacsony konjunktúra
Minél magasabb a GDP, annál alacsonyabb a születési ráta. Egy nőre jutó átlagos gyermekszám és egy főre eső GDP.
A nők oktatásban való részvétele
Mivel a legtöbb magas születési rátájú országban a gyermeknevelés továbbra is a nők elsődleges feladata marad, ezért a magasabb képzettség csak az alacsonyabb születési rátával rendelkező országokban valósulhatott meg. A születési arányszám csökkentése és nagyobb gazdasági növekedés elérése szempontjából kulcsfontosságú a lányok és nők oktatásban való részvétele valamint a számukra megnyíló szakmai lehetőségek. Az UNESCO nők iskolázottságára vonatkozó, valamint az ENSZ népesedési statisztikai adatai megerősítik ezt. Azokban az afrikai országokban, ahol magas az írástudó nők száma, a nőknek kevesebb a gyermeke, szemben azokkal az országokkal, ahol alacsonyabb az írástudó nők aránya. Például Dél-Afrikában, ahol a nők 90 százaléka tud írni és olvasni, az egy nőre eső születési ráta 2,5 gyermek, míg Csádban, ahol a nők 80 százaléka írástudatlan egy nőre 6,3 gyermek jut.
Az elmúlt években a legtöbb afrikai országban nagyon sokat fordítottak a lányok és fiatal nők oktatására. Mindazonáltal Afrika továbbra is az a kontinens, ahol a legmagasabb az írástudatlanok száma és a legnagyobb a különbség a nők és a férfiak iskolázottsági szintje között. Az UNESCO a nemek közötti eltérésre vonatkozó indexet (GPI) használja ennek a mérésére. A GPI-t úgy lehet meghatározni, mint a 100 férfire eső írástudó nők arányát. A legfrissebb UNESCO adat 2000-ből származik, akkor ez az index 0,73 volt. Ázsiában a GPI 0,85, Latin-Amerikában, Észak-Amerikában, Óceániában és Európában pedig 0,99.
Ha egy pillantást vetünk az egyes országok statisztikai adataira, akkor világosan láthatóak a regionális különbségek. Amíg Dél-Afrikában az írástudók aránya 2008-ban majdnem azonos volt a férfiak és a nők esetében, 89,9 százalék illetve 88,1 százalék, Csádban a férfiak 43,8 százalék, míg a nők csupán 21,9 százaléka tudott írni és olvasni. Hasonló a helyzet Nigériában, ahol a férfiak között 71,5 százalék, míg a nők között 48,8 százalék az írástudatók aránya. Nigéria az utóbbi időben nagy erőfeszítéseket tett a lányok oktatása területén azzal a kimondott céllal, hogy az elkövetkezendő öt évben legalább 0,6-el csökkentsék az egy nőre eső gyermekek számát.
A születések és az írástudók számaránya- Afrika nemzetközi összehasonlításban
Az afrikai lányok és nők között még mindig magasabb a születési ráta és alacsonyabb az írástudók számaránya.
Gazdasági javulás
Ezen fejlemények ismeretében az ENSZ a születési ráta további csökkenésével számol. Ugyanakkor az afrikai kontinensen a várható élettartam 2050-ig 11,4 évvel növekszik majd, habár a legtöbb afrikai országban még mindig nem éri el a 70 évet. Demográfiai szempontból nézve ez a fázis természetesen még mindig gazdasági növekedést tesz lehetővé, különösképpen a kontinens északi és déli részén. Algériában és Dél-Afrikában például az eltartottsági hányad, azaz a 15 év alatti és a 65 év feletti lakosok munkaképes lakosokhoz viszonyított aránya már az Amerikai Egyesült Államok és Európa szintjén van. A többi afrikai ország túlnyomó többségében ez az arány az elkövetkező évtizedekben az iparilag fejlett országok 1960 és 1980-közötti szintjére esik majd vissza. Ugyanakkor a legtöbb iparilag fejlett országban ezzel ellentétes fejlődés zajlik majd le, afrikai szintekre esnek vissza az arányok. Ez természetesen a nyugati társadalmak gyors elöregedésének tudható be.
Jó kilátások az afrikai országok esetében
Az alacsonyabb függőségi arányszám jó a gazdasági növekedés szempontjából
Jelenlegi függőségi arány: a 15-éves és a 65 év feletti lakosság számaránya a munkaképes lakosság számarányához képest. Minél alacsonyabb ez az arány, annál jobb.
A demográfiai fejlődésből származó előnyök
Ezek az ellentétes trendek két dologra világítanak rá: a demográfiai trendeknek köszönhetően az elkövetkezendő években Afrikának egyedülálló lehetősége lesz arra, hogy leküzdje a szegénységet. Ezek a demográfiai pozitív fejlemények egy ugyanolyan gazdasági siker elérését teszik lehetővé, mint amilyet a feltörekvő ázsiai piacok értek el.
Természetesen ehhez nagyobb politikai stabilitásra és további gazdasági reformokra lesz szükség. A nyugati nemzeteknek minden okuk megvan arra, hogy teljes mellszélességgel kiálljanak ezen erőfeszítések mellett. A prosperáló Afrika nagymértékben segíthet egy öregedő társadalomban jelentkező hatásokat globális szinten ellensúlyozni. Saját érdekünk is az, hogy nagy figyelmet szenteljünk Afrikának, és nemcsak akkor, amikor a Világbajnokság kerül megrendezésre.
További információ:
Claudia Mohr-Calliet: +49-89-3800-18797 claudia.mohr-calliet@allianz.com
További információt az alábbi oldalakon találhat:
Allianz Group Economic Research & Corporate Development
International Pensions at Allianz Global Investors
Allianz Knowledge Site
-x-
