Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Hagyományosan erősek a román–magyar gazdasági kapcsolatok. Milyenek a kétoldalú befektetési lehetőségek?
– Romániában 2005-ben is folytatódik a privatizáció, a kormány programja előirányozza többek közt fontos állami bankok magánkézbe adását, ilyen például a BCR és a CEC. Hasonlóképpen tervbe vették a teljes energetikai rendszer (kitermelés, gyártás, szállítás, terjesztés) privatizálását is. Úgy gondolom, mindez kiváló lehetőséget jelent a magyar befektetők számára.
A Romániában vállalkozni kívánó magyarországi cégeknek érdemes figyelembe venniük az adózási rendszer alakulását. A romániai befektetőknek jóval kevesebb magyarországi beruházási lehetőségük van, mivel a magyar privatizáció szinte teljesen befejeződött.
Több közös vállalkozás is fut: ide tartozik a Transelectrica SA és az MVM Rt. közös vállalkozása az Arad és Sándorfalva, illetve Nagyvárad és Békéscsaba közti villamosvezeték megépítésére; most tárgyal a Mol Rt. a Transgaz SA-val az Arad és Szeged közti gázvezeték megépítéséről. Számtalan más eredményes együttműködésről tudunk a személygépkocsi-alkatrészek és a városi közlekedési eszközök piacán. A közeljövőben aláírandó román–magyar kormányközi megállapodás pedig újabb lehetőségeket teremthet a kétoldalú kapcsolatokban.
– Románia hamarosan az EU tagja lesz. Milyen területeken működhet együtt a két ország?
– Románia számára Magyarország maximálisan fontos regionális partner marad. Az együttműködési programok területei lehetnek egyrészt azok, amelyek a két ország érdekeiért felelnek (környezetvédelem, infrastruktúra, tartós regionális fejlődés, kultúra, oktatás), másrészt azok, amelyek elősegítik a demokratizálódást, és ezzel együtt a délkelet- és kelet-európai stabilitást. Ez utóbbi kategóriához tartoznak a gazdasági együttműködések, az infrastruktúra fejlesztése, az állami intézmények megreformálása és a civil társadalom bevonása.
– Erdély kiemelt fontosságú a magyar befektetők számára. Milyen területeken lehetséges újabb beruházás?
– Az utóbbi esztendők tapasztalatai azt bizonyítják, hogy Románia valamennyi régiója nyitott valamennyi külföldi befektető számára, egyedüli elvárásnak csakis az európai normák betartása – különösen a verseny tisztasága, a fogyasztóvédelem és a környezetvédelem területén.
– Hogyan látja a kétoldalú kapcsolatok jövőjét? Hogyan képes a politika tovább javítani a gazdasági kapcsolatokat?
– Amint az utóbbi időszakban beigazolódott, a Budapest és Bukarest közti párbeszéd politikai vonatkozása nagyon lényeges a román–magyar kapcsolatok élénkítése szempontjából. A megfelelő politikai légkör elsősorban a gazdasági környezetnek lehet hasznos, mivel a politikum építő jellege serkentőleg hat a kölcsönös bizalomra és megteremti a szükséges stabilitást.
