Szolid rekordévet zárt a világ aukciós piaca

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Ha nem is a 2011-es tempóban, de tovább gyarapodott tavaly a világ aukciós műkereskedelme − derül ki a világ vezető szakmai adatbázisa, a francia Artprice és a kínai műtárgypiacra szakosodott Artron múlt héten közzétett jelentéséből. A művészeti árverések összértékesítése 2012-ben több mint 6 százalékkal, 12,269 milliárd dollárra (9,42 milliárd euró) növekedett, ami újabb rekordot jelent. 2011-ben ugyan 21 százalékos bővülést produkált ez a piac − és akkor lépte át először a tízmilliárd dollárt −, de akkor volt honnan feltörni a válság évei után. (Az összforgalomba az Artprice nem számítja bele a bútor-, illetve régiségárverések eredményét.)
A legkapósabb tavaly Andy Warhol volt: összesen 329 millió dollár értékben adtak el munkáiból − az amerikai pop-art művész utoljára 2007-ben állt a lista élén, 2011-ben a 3. helyet szerezte meg. A 2011-es bajnok, a kínai Csang Ta-csien (Zhang Daqian) tavaly a második lett, utána következik az első európai, Pablo Picasso. A legdrágább élő művész, a német Gerhard Richter, az ötödik helyre került (Absztrakt kép című alkotása tavaly októberben 30,4 millió dollárért kelt el).

Országonként nézve továbbra is a 2010-ben élre törő Kína vezet, 5,068 milliárd dolláros, azaz a globális piac 41,3 százalékát jelentő összforgalommal; a második és a harmadik legnagyobb piac, az USA és Nagy-Britannia együtt se mondhat magáénak ekkora hányadot (27, illetve 18 százalékos részesedéssel). Külön kiemelte viszont az elemzés, hogy a nyugati aukciósházak együttvéve 5,5 százalékkal növelték forgalmukat és itt született az új világrekord is, amikor Edvard Munch Sikolyát 120,8 millió dollárért adta el tavaly májusban a Sotheby\'s (Napi Gazdaság, 2012. május 4.). Kína viszont öt éve a legrosszabb teljesítményt nyújtotta az eladatlan tételek terén: a felkínált művek 53,9 százaléka maradt vissza, szemben a nyugati házak 37 százalékos arányával.

A kínai adatok általában azt  mutatják, hogy véget ért a 2008-ban beindult robbanásszerű ottani növekedés − hangsúlyozták az Artron szakértői. Ebben közrejátszottak a homályos, sokszor ki nem fizetett ügyletként záruló tranzakciók, illetve a hamisítási botrányok is − a kínai gyűjtők óvatosabbak lettek. Tavaly már csak hat művet adtak el Kínában tízmillió dollárnál drágábban, szemben a 2011-es 22-vel. A kínai műtárgypiacon még mindig hiányzik a kellő jogi szabályozás, az illegális kereskedéssel szemben nehéz korlátozó vagy büntető szankciókat hozni − emeli ki a jelentés −, de az aukciós eladások hitelessége is nagyon alacsony, ami szintén elriasztja az esetleges új vevőket.