Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– A második Nemzeti Fejlesztési Terv abban is különbözik elődjétől, hogy az kormányzati ciklusokon átívelő, ezért még inkább igényli a konszenzust. Milyen feladatok várnak ennek során a Nemzeti Fejlesztési Hivatalra?
– Magyarország uniós tagságának egyik eredménye lehet a 2007–2013 között rendelkezésre álló megnövekedett támogatások igénybevétele, ami a jelenlegi, vagyis a 2004–2006 közötti időszakban rendelkezésre állónak a három és félszerese. A források igénybevételéhez olyan középtávú fejlesztési tervet kell készíteni, amely figyelembe veszi az Európai Unió prioritásait és a hazai gazdaság és társadalom igényeit.
– Ez tehát egy többszintű egyeztetést feltételez?
– Valóban, egy háromszintű egyeztetésről beszélhetünk, ami egyrészt megtörténik a tagállam és az Európai Unió bizottságai között; a következő a tagállami szint, amikor is a kijelölt ágazati, szakmai és regionális szervezetek egyeztetnek egymással Magyarországon; és van egy harmadik szintje a partnerségnek, amelynek keretében a társadalmi, gazdasági és szociális partnerek előtt véleményeztetjük a javaslatokat.
– A hivatal nem teljesen előzmények nélkül vág bele ebbe a munkába.
– A Nemzeti Fejlesztési Hivatal tapasztalatai e tekintetben jók és biztatóak, hiszen túl vagyunk az első Nemzeti Fejlesztési Terv társadalmi egyeztetésén. Az előkészítéskor arra fókuszált a partnerség, hogy a Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazott célok tükrözik-e és lefedik-e a valós társadalmi és szociális igényeket. A végrehajtás során pedig azt „ellenőrzi” a partnerségi oldalról delegált tagokkal kibővült testület, hogy a strukturális alapokból érkező támogatások felhasználása során teljesülnek-e a kitűzött célok.
– A beszélgetések célja a vélemények meghallgatása és a koncepció elfogadtatása, avagy a felmerült ötletek beépítése a fejlesztési programokba?
– Mindkettő, az interaktivitás főként abban a fázisban juthat szerephez, amikor az Európai Unió már elfogadta Magyarország hosszú távú fejlesztési koncepcióját, és annak mentén megtörténnek az operatív programok regionális egyeztetései. A társadalmi párbeszéd addig a fejlesztéspolitikai célok tulajdonképpeni jóváhagyatására „szorítkozhat”.
– A Nemzeti Fejlesztési Hivatalra hárul a partnerség koordinációja?
– A központi koordinátor a Nemzeti Fejlesztési Hivatal. Jelenleg folyik a társadalmi egyeztetés útmutatójának, stratégiájának a kidolgozása, amit szeptember 30-án terjesztünk a kormány elé.
– Kik vesznek részt a tervezet társadalmi egyeztetésében?
– A szociális partnerek, a szakmai szervezetek és a gazdasági érdekcsoportok azon köre, amelyek a hazai érdekegyeztetés ágazati, illetve makroszintjén hagyományosan is részt vesznek. Mindezek mellett az NFT regionális szintű egyeztetésében kiemelt szerepet játszanak a Regionális Fejlesztési Tanácsok és Ügynökségek, melyek a szokásos eljárásrend szerint a régió gazdasági, társadalmi és civil szervezeteinek bevonásával véleményezik a második NFT tervezéséhez kapcsolódó stratégiai dokumentumokat. A Magyarországon található több mint háromezer települési és megyei önkormányzat közvetlen megkeresése a potenciális partnerek magas száma miatt a települési és megyei önkormányzatok szövetségein keresztül történik. A hivatalosan regisztrált, illetve a szakmai és ágazati szervezetek által javasolt, fontos civil érdekeket képviselő, országos szinten működő szervezetek is megkapják a második NFT egyeztetési anyagait.
– Mikorra kell lezárni ezt a társadalmi párbeszédet?
– A partnerségi, társadalmi párbeszéd nyitánya az augusztus végén felálló gazdasági és szociális tanács alakuló ülése lesz. Ezt követően pedig már úgy kerül a kormány elé – várhatóan 2005 februárjában – az ország hosszú távú fejlesztési koncepciója, hogy azt a partnerek már véleményezték. E stratégia alapján kezdődik el a második Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozása, és innentől kezdve válik igazán interaktívvá a partnerség. Természetesen ugyanúgy, mint az első NFT-nél, nemcsak az előkészítésben, hanem utána, a végrehajtásban és a felügyeletben is szerepet kapnak a partnerségben részt vevők.
– Feltételezem, hogy a jelenlegi parlamenti pártok is részt vesznek ebben a munkában.
– Ennek a tervnek ki kell elégítenie a Magyar Köztársaság Alkotmányának a rendelkezését, nevezetesen azt, hogy kormányzati ciklusokon és konszenzuson alapuló tervet kell elfogadni. Ezért a tervet az Országgyűlés elé kell terjeszteni, ami pedig természetesen pártok közötti egyeztetést igényel.
