Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Az Európai Bizottság ez év februárjában hozta nyilvánosságra a 2007-2013-ra vonatkozó középtávú pénzügyi tervét, amelyben meghatározták az egyes országoknak szánt összegeket is. Magyarország mekkora öszszegre számíthat az unió elkövetkező pénzügyi ciklusában?
- Magyarország ebben az időszakban több mint 24 milliárd euró uniós forráshoz juthat, ami döbbenetesen nagy összeg, s ami egyben óriási lehetőségeket teremt az ország számára. Jóllehet Magyarország is hozzájárul az unió költségvetéséhez, de mint az átlagnál szegényebb ország, többet kap vissza, mint amennyit befizet. Az említett összeg gyakorlatilag támogatás, de nem „ingyenes” adomány, ezért az országnak nagyon sokat kell dolgoznia: olyan tervekkel, fejlesztési elképzelésekkel kell előállnia, amelyek Brüsszel számára is elfogadhatóak, és amelyeknél biztosított a célszerű, eredményes, hatékony és hatásos felhasználás.
- A 2007 és 2013 közötti uniós forráshoz mekkora magyarországi tőke társul?
- Ezt ma még csak megbecsülni lehet, hisz egyelőre nem tudható, hogy konkrétan milyen fejlesztések indulnak. Az önkormányzati beruházások esetében nagyobb, míg a vállalkozóknak nyújtott támogatásoknál, illetve az olyan projekteknél, amelyek jövedelmet generáló fejlesztéseket valósítanak meg (mondjuk egy szennyvíztisztító telep), a támogatás alacsonyabb, vagyis az utóbbiaknál magasabb hazai saját részt kell biztosítani. Összességében körülbelül a projektek értékének 30 százalékát kell saját, hazai forrásból előteremteni.
- Mekkora összegű beruházás valósulhat tehát meg 2007 és 2013 között Brüsszel támogatásával?
- Ha csak az előbbi forrásokat tekintjük, akkor is körülbelül csaknem tízezermilliárd forintos fejlesztésről beszélhetünk. Ehhez azonban várakozásaink szerint még társulni fog sok közvetlen külföldi beruházás is, amit ezek az európai pénzekkel megvalósított fejlesztések Magyarországra vonzanak. Mi tehát összesen 10-15 ezer milliárd forintos fejlesztésben gondolkodunk.
- Hol tart Magyarország a majdani források befogadásának, felhasználásának előkészítése terén?
- Magyarország nagyon jól áll a felkészülésben. A napokban készült el annak a közösségi rendeletnek a tervezete, amelyik arról szól, hogy hogyan kell ezeket az európai pénzeket fogadni, hogyan kell felkészülni a fogadásukra. Az előkészítés tehát már megkezdődött, s a kormánydöntés alapján ősszel minden fronton beindulhat egy fejlesztő, tervező, előkészítő munka, ami után jövő év februárjára a kormány elé kell terjesztenünk egy fejlesztéspolitikai koncepciót, amelyet a kormány 2005. március végéig az Országgyűlés elé terjeszt. A jövő év elejére tehát elkészül az úgynevezett stratégiai dokumentum - ezt az unió várja el tőlünk, s ennek alapján dolgozzuk ki azokat az operatív programokat, amelyek alapján a támogatási ablakokat meg tudjuk nyitni.
- Nem rövid ez az idő?
- Nem szeretnénk megismételni azt a rohammunkát, ami az első Nemzeti Fejlesztési Terv előkészítését megelőzte, s úgy tűnik, ez most nem is következik be. Ha ugyanis azt vesszük figyelembe, hogy a korábbi terv elkészítése 2002 nyarától 2003 tavaszáig zajlott, most legalább kétszer annyi idő áll rendelkezésre, és mögöttünk van az első Nemzeti Fejlesztési Terv készítésének tapasztalata is.
- Akkor azonban egy kétéves periódus pénzügyi tervét kellett előkészíteni, most pedig egy teljes, hétéves időszak tervét kell produkálniuk, amely ráadásul kormányzati ciklusokat is átível. Ez utóbbi pedig időigényes konszenzusteremtést feltételez a parlamenti pártok között.
- Valóban, teljes mértékben így képzeljük el ezt a munkát, az unió tervezési gyakorlata és az első Nemzeti Fejlesztési Terv készítése is azzal a nagyon fontos tanulsággal járt, hogy a terv nagyon fontos, de legalább olyan lényeges maga a tervezés, a terv készítése is. Ez a terv tehát nem bürokraták édesgyermeke lesz, azt szeretnénk, ha az egész ország terve lenne. Ezért már meg is indult a politikai konszenzuskeresés, s a munkálatokba sokfajta szellemi kört kívánunk bevonni. Az egyik parlamenti párt már ki is jelölte szakértőit, a múlt héten már találkoztunk is velük, az érintettekkel rögtön az elején megismertetjük főbb célkitűzéseinket, s az ő véleményüket is figyelembe vesszük majd a terv készítésekor.
- Hogyan biztosítható a regionális érdekek érvényesítése?
- A régiók már az első Nemzeti Fejlesztési Tervben is nagyobb szerepet akartak maguknak. Brüsszel azonban azt mondta, hogy a tíz tagállamban túl sok régió található, és nincs kapacitása arra, hogy ezekkel a régiókkal külön tárgyalja meg a terveket, ezért azt kérte, hogy minden egyes ország egyetlen tervet készítsen. A mostani kormányhatározat azonban kimondja, hogy a régiók a tárcákkal azonos súlyú szereplői a terv készítésének. Ennek figyelembevételével mi most úgy gondoljuk, hogy Magyarországon minden régiónak saját terve lesz. A régiók ugyanis föl tudják tárni a saját helyzetüket, erősségeiket, gyengeségeiket, igényeiket, és ezekből is táplálkozni fog a Nemzeti Fejlesztési Terv. Most tehát kétirányú folyamat indul el: mi egy országos stratégiát fogunk kialakítani, „alulról” pedig a régiók hozzák a saját elképzeléseiket. Tehát ilyen értelemben is hihetetlenül széles társadalmi párbeszédre fog épülni a második Nemzeti Fejlesztési Terv, s - mai kalkulációink szerint - mintegy háromezer ember fog közvetlenül részt venni a szervezésben. A kormány egyébként rá akar tekinteni a tervkészítésre, a társadalmi-gazdasági egyeztetés mikéntjére is. Nekünk tehát az ezzel kapcsolatos munkatervet is a kormány elé kell tárnunk.
A konszenzusteremtés azért is nagyon fontos, mert a most előkészítés alatt álló munka az egész magyar fejlesztéspolitikát legalább egy évtizedre meg fogja határozni, hiszen a terv csak hétéves, de az EU-ban van egy olyan finanszírozási szabály, amely szerint az utolsó évben odaítélt pénzeket még két évig föl lehet használni. Azzal számolunk, hogy az első terv tapasztalatai alapján most nemcsak hogy pontos stratégiai irányokat fogunk tudni meghatározni, hanem nagyon sok olyan „finom szabályozási” dolgot is be tudunk építeni, amivel gördülékenyebb, súrlódásmentesebb lesz az európai pénzek felhasználása.
- A második Nemzeti Fejlesztési Terv előkészítésével párhuzamosan milyen sürgős teendőik akadnak még?
- Amint említettem, az uniós pénzeket visszafizetési kényszer, bizonyos értelemben kötelezettség nélkül kapjuk, tehát jobb, mint a külföldi tőkebefektetés, és persze sokkal jobb, mint a hitel. Valamikor azonban föl kell készülni ezeknek a pénzeknek a fogadására. Óriási összegekről van szó, 2007-ben több milliárd euró kopog majd az ország ajtaján, és bebocsáttatásra vár. Ahhoz, hogy ez jó helyre kerüljön, s föl tudjuk használni, ki kell választani néhány olyan nagy projektet, amelyek az előkészítése már most megindul. Ezeknél az előkészítés több évet vesz igénybe, és a pénz elég nagy része erre fog elmenni. Ez akár a több tízmilliárd forintot is elérheti, amit figyelembe kell venni a következő évi központi költségvetés tervezésekor. Ez óriási szemléletváltás a költségvetésben. Nekünk pedig szeptemberre össze kell gyűjtenünk egy ilyen projektlistát, amiről a kormány szeptemberben vagy október elején dönt.
