Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A GVOP program főbb céljai között szerepel a magyar gazdaság szerkezeti modernizációjához és a növekedéshez szükséges addicionális tőkebevonás: működőtőke-befektetések, zöldmezős beruházások, valamint a meglévő kapacitások bővítése és korszerűsítése. Mindezek döntően az üzleti szektor korszerűsítését, az innovációs képesség erősítését, a fenntartható gazdasági fejlődést, valamint a társadalmi kiegyensúlyozottságot szolgálják.
A program eszközeinek működtetésével oldható a gazdaság duális szerkezete: a vállalkozáserősítés egyes tényezőinek ösztönzése elősegítheti az országba települt nemzetközi nagyvállalatok integrálását a magyar iparszerkezetbe. Az általuk kínált potenciális piacot kihasználhatják a magyarországi vállalkozások, ezzel bővülhetnek a beszállítóipari tevékenységek. A nemzetközi nagyvállalatok regionális vállalati központjainak magyarországi kialakítása erősíti a térségi üzleti központtá válását is. Tavaly az első kilenc hónapban 386 millió euróval Hollandia volt a legnagyobb magyarországi tőkebefektető ország; őt követi Németország 123 millió, és Svédország 102 millió euróval. A harmadik negyedévben jelentősen megugrottak a holland és német vállalatok befektetései, Ausztriából ezzel szemben a tavalyinál lényegesen kevesebb működőtőke érkezett.
Magyarországon a termelő szektor, elsősorban a feldolgozóipar hatékonysága számára meghatározó fontosságú a stratégiai üzleti szolgáltatások teljesítménye és munkahelyeinek száma. Ehhez nélkülözhetetlen az ipar versenyképességének javítása, és újabb külföldi működőtőke bevonása.
Mindezeket elősegítené a munkanélküliséggel sújtott és alacsony jövedelemtermelő képességű térségekben a korszerű és piacképes termékeket előállító termelőkapacitások kiépítése. Ennek érdekében támogatást kaphat a már megtelepült vállalatok eszközállományának és termelésének bővítése, a fejlett régiókban a magas hozzáadottérték-tartalmú szolgáltatások meggyökereztetése.
A beruházások fejlesztésének egyik alapvető eszköze a vállalkozói szektor infrastrukturális feltételeinek javítása. Ennek célja egyebek mellett az, hogy ösztönözze az olyan beruházásokat, amelyeknél a beszállítók között a kis- és középvállalkozások (kkv) aránya nagyobb 50 százaléknál, valamint a nagyvállalatok körül termelési-fejlesztési célú együttműködések alakuljanak ki. E fejlesztések révén a befektetők igényei szerint kialakított, kedvezményesen igénybe vehető telephelyek jönnének létre, letelepednének, illetve megmaradnának a tőkeerős, korszerű technológiát hozó befektetők. Az innovációs szolgáltatások minőségi fejlesztésével a jelenlegi ipari parkok egy része új típusú, fejlettebb, innováció-orientált ipari parkká alakulhat át.
A program második prioritása a kkv-k fejlesztése, amely a kis- és középvállalkozások gazdasági teljesítményhez való hozzájárulásának növelését, a magyar gazdaságra jellemző dualitás oldását tűzi ki célul. Ennek egyik kulcsmomentuma a kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztése, amely a fejlődésre képes mikro-, kis- és középvállalkozások piaci pozícióinak, valamint versenyképességének javítását célozza.
A kkv-k méretüknél fogva a sikeres piaci helytálláshoz szükséges tevékenységek megszervezésére sokszor nem képesek, az ebből következő versenyhátrányukat együttműködések kialakításával csökkenthetik. A kkv-k közötti összefogásban rejlő előnyök kihasználása érdekében a piaci versenyt nem torzító termelési, értékesítési, beszerzési társulások és hálózatok, termék- vagy piacfejlesztés céljából létrejövő együttműködések kialakulásának támogatása szükséges.
A harmadik prioritás, a kutatás-fejlesztés (K+F) és az innováció elősegítésének célja a versenyképesség és a fenntartható növekedési potenciál erősítését szolgáló együttműködésen alapuló kutatások erősítése, a K+F hatékonyságának, infrastrukturális feltételrendszerének javítása, illetve a vállalati és regionális innovációs képesség erősítése. E prioritás célja, hogy a magyar szellemi teljesítményen alapuló, szabadalommal védett, korszerű technológiák száma 2006-ra 2002-höz képest 20 százalékkal, a kooperációs kutatóközpontok, valamint az azokban részt vevő vállalkozások száma 2006-ra 25 százalékkal növekedjen, valamint az, hogy a K+F nemzeti ráfordítások növekedése mellett a vállalatok súlya a K+F kiadásoknál 2006-ig érje el a 45 százalékot.
A program negyedik prioritása az információs társadalom- és gazdaságfejlesztés. A program ösztönözni kívánja az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások elterjedését: az elektronikus kereskedelemi szolgáltatásokat, mind a vállalkozások közötti, mind a kiskereskedelmi szolgáltatásokat. Az e-kereskedelemi szolgáltatásnál mindenféleképpen egy vagy több közvetítő is belép a szolgáltatási láncba, így a szolgáltatók közötti problémamentes, összehangolt kapcsolat kialakítása külön figyelmet kíván.
Molnár Csaba
