Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Változatlanul az Egyesült Államok vezeti nagy fölénnyel a fegyverexportőrök rangsorát, miután a világexport 30 százalékát adja, míg Oroszországé a második hely, a legnagyobb importőr pedig változatlanul Kína és India - állapította meg a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI), a világ e témában vezető kutatóközpontja. Az amerikai fegyverkivitel fő célországai tavaly Dél-Korea, az Egyesült Arab Emírségek és Izrael voltak. Kínáé a hagyományos fegyverek világimportjának 9, Indiáé 7 százaléka. Kína azonban az elmúlt három évben jelentősen csökkentette a jelentősebb fegyverrendszerek behozatalát - tavaly csak pár helikoptert vásárolt Oroszországtól és Franciaországtól, ahogy egyre fejlettebb hazai gyártású fegyverekkel tudja ellátni fegyveres erőit. A múlt héten mutatták be az AC313-as hazai gyártású helikoptert. A hárommotoros óriásgép kétfős személyzettel 27 utast képes 900 kilométeres távolságra szállítani.
Az intézet megállapítása szerint a 2005-2009-es periódusban a világ fegyverkereskedelme 22 százalékkal nőtt az előző öt évhez képest, eközben a kínai import 20, az indiai 7 százalékkal csökkent. Az indiai behozatal azonban emelkedő tendenciát mutat, és ez a megkötött szerződések értelmében öt évig így is marad. Ezek keretében kap Szu-30MKI vadászgépeket és T-90-es tankokat Oroszországtól, és tavaly vette át az első A-50-es légtérfigyelő előrejelző repülőgépet Izraeltől. A vele szemben állandó harckészültségben levő Pakisztán két fregattot vett Kínától, és onnan érkeznek a megrendelt 300-ból az első JF-17-es vadászgépek, és ugyancsak megkapta a maga légtérfigyelő repülőgépét Svédországtól, egy Saab 2000AEW-t.
A SIPRI statisztikáiból megállapítható: a 2005-2009-es periódusban a nemzetközi fegyverkereskedelem sztárjai a harci repülőgépek voltak, a teljes forgalom 27 százalékát adták, az amerikai kivitel 39 és az orosz 40 százalékát. Meghatározó - és potenciálisan destabilizáló - szerepet játszottak a térségi fegyverkezési versenyek kibontakozásában, elsősorban Dél-Amerikában és Délkelet-Ázsiában. A dél-amerikai fegyvereladások 150 százalékkal nőttek, amiben jelentős szerepe van a szállítók hiteleinek - Oroszország például tavaly 2,2 milliárd dollárnyi hitelkeretet biztosított Venezuelának légvédelmi rendszerek, ágyúk, páncélozott csapatszállítók és harckocsik vásárlására. A világ másik oldalán, Délkelet-Ázsiában Szingapúr lett a vietnami háború óta a térség első országa, amely bekerült a világ tíz legnagyobb fegyvervásárlója közé.
